2 talált cikk a részlet , jövedelem , rendelkezés , jogosultság , szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: - a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, - a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.