Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. június 27-én (64. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1430

[…] hogy őt melyik osztályba kell sorolni. Amennyiben tehát egy közalkalmazott olyan munkakört tölt be, mely több fizetési osztályba is tartozik, akkor mindig a közalkalmazott végzettsége dönti el osztályba sorolását, de minimum olyan iskolai végzettséggel, képzettséggel rendelkezni kell, mely a legalacsonyabb osztályba sorolás feltétele. Amennyiben a közalkalmazott magasabb végzettséggel rendelkezik, mint ami a munkaköre szerinti fizetési osztályban kötelező, ez nem ad módot magasabb besorolásra, mert a rendszer a munkakörre előírt és ezáltal annak ellátásához szükséges képzettséget ismeri el. A magasabb fizetési fokozatokban (G-I) különböző diplomák, illetve amellett további szakképzettségek, szakvizsgák kerülnek meghatározásra a besorolás feltételéül. Értelemszerűen ez esetekben is abba a legmagasabb fokozatba kell besorolni az alkalmazottat, amelyet a végzettsége alapján az adott munkakör lehetővé tesz. Felmerülhet ugyanakkor, hogy az alkalmazott többféle végzettséggel rendelkezik, melyek ugyan a magasabb besorolást nem teszik lehetővé, de esetleg okot adhatnak az illetménynövekedésre. A Kjt. 66. § (2) bekezdése három együttes feltétel teljesüléséhez köti az illetménynövekedésre való jogosultságot: – a közalkalmazott a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, és emellett a kinevezésében további, szükséges szakképesítés, szakképzettség kerül meghatározásra, – ezen további szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik a közalkalmazott, és végül – ezen további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. A […]