Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. január 13-án (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2268

[…] többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételeit a közoktatási törvény 18. §-a tartalmazza. A paragrafus (1) bekezdése szerint "nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele: a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 17. § (1)–(2) bekezdésben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában – ha e törvény másképp nem rendelkezik – egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga; b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség; c) legalább öt év – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat; d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás." A hivatkozott paragrafus (7) bekezdése a többcélú intézményekre (pl. ÁMK) vonatkozóan kimondja, hogy ott intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézményvezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség. A közoktatási törvény 17. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben ki alkalmazható, a megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket is felsorolja a törvény az óvodára, az általános iskola különböző évfolyamaira, középiskolára, szakiskolára, kollégiumra, művészetoktatási intézményre vonatkozóan. Egyetemi szintű végzettséget a rendelkezés csak a középfokú oktatásra ír elő. A közoktatási törvény 33. § (13) bekezdése kimondja, hogy "a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor e törvény 18. §-ának (7)–(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell..." Ennek megfelelően tehát azt is meg kell nézni, hogy esetlegesen milyen, nem közoktatási szolgáltatásokat, tevékenységeket lát el az intézmény, és arra milyen jogszabályi előírások vonatkoznak. Így például a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése kimondja, hogy "könyvtári és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki a) szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy – nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, – főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel, és b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá c) kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez." A Kjt. 63. § (1) bekezdés tartalmazza, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak az alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A kérdésben szereplő közalkalmazottat az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és a jogszabály alapján a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűnek elismert közoktatás-vezető szakképzettsége alapján "I" fizetési osztályba kell besorolni. Az egyetemi végzettség és a szakvizsga alapján mindenképpen megfelel a fentebb írt, az intézményvezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeknek. A besorolásnál figyelembe nem vett, további szakképesítéseket a Kjt. 66. §-ában rögzített feltételek alapján, illetménynövekedés keretében lehet elismerni. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetménye (!) a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak egy további szakképesítés esetén legalább 7%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%-kal növekszik. Az illetménynövekedés […]