Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 9-én (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2380

[…] megfizetése alóli mentesülés (és az adólevonási jog) visszamenőleges hatállyal került megállapításra a 2008. májusi módosító törvény 33. § (3) bekezdésével, de ebben a körben is csak 2008. december 31. napjáig volt rá lehetőség. Tehát 2009. január 1-jével kezdődően keletkező adófizetési kötelezettség megállapítása során az ingyenes étkeztetéssel kapcsolatban már adófizetési kötelezettség keletkezésével is számolni kell (feltételesen), a következők szerint. Amennyiben az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan adólevonással nem élt az adóalany, akár azért, mert tételes elkülönítés alkalmazásával, akár azért, mert az arányosítás megfelelő módszerével a le nem vonható adót el tudta különíteni, és nem vonta le, akkor értelemszerűen adófizetési kötelezettség sem keletkezik az ingyenes étkeztetés után. Amennyiben az elkülönítés nem volt megoldható, vagy az adóalany a beszerzés időpontjában nem tudta, hogy az adott beszerzés az ingyenes étkeztetéshez fog kapcsolódni, és ezért az adót levonta, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik a 100%-os kedvezménnyel érintett, ingyenes étkeztetés után. A szakmai egyeztetések során kialakult álláspont szerint helyes az az elgondolás, hogy a térítés ellenében nyújtott étkeztetés után fizetendő adó alapját és az ingyenesen nyújtott étkeztetés után fizetendő áfa alapját azonos elvi alapokon kelljen meghatározni az érintetteknek. Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés f), h), i) pontjaiban említett körbe tartozó étkeztetési szolgáltatások keretében a térítési díj fejében étkezőknél a térítési díj alapja – az egyéb normatív kedvezmények figyelembevétele nélkül – a gyermekintézményekben a Gyvtv. 148. § (3) bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátása (a Gyvtv. alkalmazása szempontjából gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja, vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének az egy ellátottra jutó napi összege. A szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásoknál pedig, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Annak érdekében, hogy az ingyenes (100%-os normatív kedvezménnyel érintett) étkezők után se keletkezzen több fizetendő adó, mint a teljes összegű térítési díjat fizető étkezők után, az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapként az ingyenes étkezők esetében az intézményi térítési díj alapját képező kiadást kell számításba venni. Vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összegét, a gyermekvédelmi törvény alapján meghatározandó térítési díjnál, illetőleg az ingyenes étkeztetési szolgáltatással kapcsolatban felmerült szolgáltatási önköltség és az étkeztetéshez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás különbözetét, a szociális törvény alapján meghatározandó (adóköteles körbe tartozó) térítési díjnál. Az 1. kérdésben említett, a Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjain alapuló 50%-os kedvezménnyel érintett, és ennek megfelelően csökkentett ellenértékért biztosított étkeztetés nem tekinthető ingyenes étkeztetésnek. Az 50% kedvezményrész után, mint "ingyenes szolgáltatás" után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a nyújtónak, csak az ellenértékként meghatározott, 50%-os térítési díj után van áfafizetési kötelezettsége. Az előzőekben említett jogszabályhely alapján 50%-os normatív kedvezménnyel nyújtott étkeztetés esetében az 50%-kal csökkentett intézményi térítési díj minősül ellenértéknek, és képezi a fizetendő áfa alapját ezen étkeztetési szolgáltatást nyújtó adóalanynál, az áfatörvény 65. §-a alapján. Az 50%-os normatív kedvezmény biztosításának ellentételezésére adott támogatás (melyet jellemzően az intézményfinanszírozás keretében adják) ez esetben nem minősül az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak. Előfordulhat olyan eset is, amelyben az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő, előzőekben említett 50%-os normatív támogatáson felül további támogatást is nyújt, egyedileg meghatározottan, az egyes gyerekek étkezési térítési díjának csökkentésére. Ilyen esetben a normatív kedvezményen felüli rész az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, amely az áfa alapját képezi. Abban az esetben például, ha az 50%-os normatív támogatáson felül az önkormányzat a maradék fizetendő 50% térítési díjat is teljes egészében, egyedileg meghatározottan, további támogatásként téríti meg az étkeztetést […]