Részmunkaidős dolgozók szabadságának kiadása
Kérdés
A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2410
[…] munkanap(ok), a heti két pihenőnap és a hétre eső munkaszüneti nap kivételével – azokra a további (kiegyenlítő) szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és így a szabadság kiadása szempontjából szintén munkanapnak számítanak. Szabadsággal nem érintett munkanapnak az a nap számít, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi (amelyen a munkavállaló a szabadság előtt utoljára dolgozik), illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi (amelyen a munkavállaló a szabadságot követően először munkát végez). Azonban – ahogyan azt már írtuk – a módszer nem alkalmazható egyértelműen minden esetre. Amennyiben például a dolgozó sokszor kíván csak 1-1 nap szabadságot igénybe venni, a fenti számítási mód hosszú távon nem biztosít megfelelő megoldást. Segítségül szolgálhat még az a módszer is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is elismer EBH 2007.1637 számú döntésében. Ennek lényege, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság részletekben történő kiadása miatt célszerű és a törvénynek megfelelő az a gyakorlat, amely az adott munkaidő-beosztást alapul véve meghatározza az egyes munkavállalók évi szabadsága megállapításakor, hogy annak kiadása hány munkanapon (illetve szabadnapon) történik. Tehát a munkavállalók heti munkanapjainak számát az ún. ötnapos munkaidő-beosztású munkavállalók munkanapjainak számához viszonyítva kell megállapítani, hogy a munkavállalók évi szabadságának hány százalékát adják ki munkanapjukra és […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2410
[…] munkanap(ok), a heti két pihenőnap és a hétre eső munkaszüneti nap kivételével – azokra a további (kiegyenlítő) szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és így a szabadság kiadása szempontjából szintén munkanapnak számítanak. Szabadsággal nem érintett munkanapnak az a nap számít, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi (amelyen a munkavállaló a szabadság előtt utoljára dolgozik), illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi (amelyen a munkavállaló a szabadságot követően először munkát végez). Azonban – ahogyan azt már írtuk – a módszer nem alkalmazható egyértelműen minden esetre. Amennyiben például a dolgozó sokszor kíván csak 1-1 nap szabadságot igénybe venni, a fenti számítási mód hosszú távon nem biztosít megfelelő megoldást. Segítségül szolgálhat még az a módszer is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is elismer EBH 2007.1637 számú döntésében. Ennek lényege, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság részletekben történő kiadása miatt célszerű és a törvénynek megfelelő az a gyakorlat, amely az adott munkaidő-beosztást alapul véve meghatározza az egyes munkavállalók évi szabadsága megállapításakor, hogy annak kiadása hány munkanapon (illetve szabadnapon) történik. Tehát a munkavállalók heti munkanapjainak számát az ún. ötnapos munkaidő-beosztású munkavállalók munkanapjainak számához viszonyítva kell megállapítani, hogy a munkavállalók évi szabadságának hány százalékát adják ki munkanapjukra és […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
