Közlekedési költség megtérítése pénzben
Kérdés
Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. január 19-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5363
[…] dolgozók a juttatást annak célja szerint használják-e fel. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók számlájára utalják a bérlet árát, de ha a bérlet teljes bekerülési értékét akarják a dolgozóknak utalni, akkor fel kell bruttósítani az összeget.Sem az adózási, sem a számviteli szabályok nem írják elő ilyen esetben a munkáltató nevére szóló számlát, ezért a levélben is említett többletköltség miatt ezt nem javasoljuk. A bérlettel történő elszámolást szabályozhatják úgy, hogy a dolgozó a saját nevére szóló számlát adjon le, vagy úgy, hogy a dolgozók a lejárt bérleteket adják le.A kilépők esetében időarányosan vissza kell fizetni a bérletjuttatás nettó értékét, ez a szabály akkor is, ha kiosztják a bérletet, és akkor is, ha a dolgozók számlájára utalják a pénzt, és a dolgozó vásárolja meg a bérletet. Az új belépőknek adott juttatás után is meg kell fizetni a járulékokat, de nem ugyanazon juttatás után fizetik meg, tehát nem értelmezhető, hogy duplán fizetnek.A bérlet juttatásakor az adót meg kellett fizetni, a juttatás időpontjában az adófizetés jogszerű volt, ezért az később nem kérhető vissza az adóhatóságtól önellenőrzéssel. Ebből következően a nettó időarányos juttatást kell visszakérni a dolgozóktól.A kormánytisztviselőknek adható juttatásokat a 2018. évi CXXV. törvény […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*