Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott koronavírus-járvány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374

2. találat: Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszból: […]dolgozók a juttatást annak célja szerint használják-e fel. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók számlájára utalják a bérlet árát, de ha a bérlet teljes bekerülési értékét akarják a dolgozóknak utalni, akkor fel kell bruttósítani az összeget.Sem az adózási, sem a számviteli szabályok nem írják elő ilyen esetben a munkáltató nevére szóló számlát, ezért a levélben is említett többletköltség miatt ezt nem javasoljuk. A bérlettel történő elszámolást szabályozhatják úgy, hogy a dolgozó a saját nevére szóló számlát adjon le, vagy úgy, hogy a dolgozók a lejárt bérleteket adják le.A kilépők esetében időarányosan vissza kell fizetni a bérletjuttatás nettó értékét, ez a szabály akkor is, ha kiosztják a bérletet, és akkor is, ha a dolgozók számlájára utalják a pénzt, és a dolgozó vásárolja meg a bérletet. Az új belépőknek adott juttatás után is meg kell fizetni a járulékokat, de nem ugyanazon juttatás után fizetik meg, tehát nem értelmezhető, hogy duplán fizetnek.A bérlet juttatásakor az adót meg kellett fizetni, a juttatás időpontjában az adófizetés jogszerű volt, ezért az később nem kérhető vissza az adóhatóságtól önellenőrzéssel. Ebből következően a nettó időarányos juttatást kell visszakérni a dolgozóktól.A kormánytisztviselőknek adható juttatásokat a 2018. évi CXXV. törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5363
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszból: […]készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek, polgármesteri hivatalnak, faluháznak, amelyek az ügyfeleik részére adómentesen felhasználhatják. A beszerzés áfáját nem helyezhetik levonásba.Saját intézménynek történő átadáskor a 412. Nemzeti vagyon változása, postának történő átadáskor pedig a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5345

4. találat: Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszból: […]nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5335

5. találat: Taxiszámlák elszámolása

Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?
Részlet a válaszból: […]számlákat mint hivatali, üzleti utazás költsége a dologi kiadások között javasoljuk
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5248

6. találat: Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban

Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
Részlet a válaszból: […]továbbiakban együtt: hozzájárulás-köteles szolgáltatás).A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése 2020. március 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő időszakra mentesítette a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó adóalanyokat a turizmusfejlesztési hozzájárulás alól. Ezt a könnyítést a 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig meghosszabbította. A 2020. évi LVIII. törvény 35. §-a kimondja, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.Az új törvényi rendelkezés értelmében annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek/amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtott bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kellett megállapítania,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5244

7. találat: Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234

8. találat: Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a beszerzés az adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Amennyiben a kérdéses adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet végez, az adólevonásnak nincs akadálya; amennyiben kizárólag adómentes vagy közhatalmi tevékenységet végez, úgy adólevonásra sem a kérdéses beszerzések, sem más beszerzései vonatkozásában nem jogosult. Ha egyaránt végez adóköteles és adómentes tevékenységet, akkor meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen arányban szolgálja az adóköteles tevékenységet, a szájmaszkkal ellátott dolgozó részt vesz-e az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5227

9. találat: Beruházás - áfa-visszaigénylés

Kérdés: Önkormányzatunk az atlétikai centrumot áfás bérbeadás útján hasznosítja. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeztük. A koronavírus-járvány miatt az atlétikai centrum bezárt, a bérleti díj fizetését átmenetileg felfüggesztettük. A bérlő a zárvatartási idejére eső csökkentett bérleti díjat később rendezné. Hogyan érinti ez a levont áfát?
Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakra, amely szerint ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig biztosítani kell az adóköteles hasznosítást. Ha a figyelési időn belül az adóalany a tárgyi eszközt kivonja az adóköteles hasznosítás alól, vagy azt ingyenesen más részére átengedi, akkor a korábban levont áfát időarányosan vissza kell fizetni.A kérdéses esetben az atlétikai centrumot adóköteles bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződést nem szüntették meg, a bérlő meg fogja fizetni később a csökkentett bérleti díjat, tehát az önkormányzat részéről az adóköteles hasznosítás nem sérül. Az adólevonási jog nem függ attól, hogy az ellenértéket megkapja-e az adóalany, illetve nincs olyan feltétel sem, hogy a bevételt meg kellene kapni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5211

10. találat: Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho-tv.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5208
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést