Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma


A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. április 25-én (338. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5985

[…] további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Álláspontunk szerint az illetménynövekedés alapja nem az egyes fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó garantált illetmény, hanem a közalkalmazott saját garantált illetménye, azaz ami őt megilleti a közalkalmazotti bértábla alapján, és mivel a Kjt. azt is meghatározza, hogy azt legalább a minimálbérre/garantált bérminimumra ki kell egészíteni, ezért – véleményem szerint – az illetménynövekedés alapja a közalkalmazott tényleges garantált illetménye, azaz adott esetben a garantált bérminimum összege. Lényeges, hogy az illetménynövekedés a törvény alapján kötelező, arra a közalkalmazott jogosult, ha a feltételek fennállnak. Az összege viszont lehet mérlegelés tárgya, a Kjt. ugyanis csak az illetménynövekedés minimumát határozza meg. Ennél kevesebb nem, több viszont adható. Magasabb összegű illetmény akkor állapítható […]
 
Kapcsolódó címkék:        
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.