820 talált cikk a mentesség kifejezésre

Kérdés: A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?

Kérdés: Az önkormányzat 2024. évben szerződést kötött egy egyéni vállalkozóval külső szakértői szolgáltatás elvégzésére, aki az általános szabályok szerint adózott a szerződés megkötésének időpontjában (2-es volt az adószáma). A szerződés alapján előleg kifizetésére is sor került 2024. évben. A kifizetett előleget könyveltük, szerepel az önkormányzat könyveiben 36514 főkönyvi számon, az áfa értéke pedig a 36413 főkönyvi számon. 2026-ban ez az egyéni vállalkozó elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, be szeretné nyújtani a végszámláját, de már alanyi adómentesként (1-es adószámmal). A szerződés módosítására nem került sor az alanyi adómentességgel kapcsolatban. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Hogyan kell kiállítania a végszámláját, milyen adattartamú számlát vagyunk kötelesek befogadni? Ha alanyi adómentesként állít ki végszámlát, akkor hogyan kell kikönyvelnünk az előleget és annak áfáját a végszámla benyújtását követően?

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján kétévente maximum egyszer 30.000 forintot térít a védőszemüveg, képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla alapján, valamint a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos által felírt beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. Amennyiben belső szabályzatunk nem írja elő, a juttatás kifizetéséhez a számlán és a be-utalón kívül köteles-e a munkavállaló a szemészeti szakvizsgálat eredményét igazoló dokumentumot is leadni, vagy enélkül is kifizethető az összeg?

Kérdés: A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?

Kérdés: Kifizethető, illetve elszámolható a cafeteria keretein belül olyan sporteseményre szóló belépőjegy juttatása, amely a német futballbajnokság két csapatának meccsére szól?

Kérdés: A képviselő-testület a kulturális és sportrendezvények esetén nevezési díjat szeretne szedni. Az önkormányzat jogosult-e a nevezési díj beszedésére? Ha igen, ennek milyen áfavonzata van?

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv. Bírósági tevékenységhez eddig használt személyautót szeretnénk értékesíteni. Jelenleg általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint adózunk. Az értékesítendő személyautó vásárlásakor még alanyi adómentesek voltunk; a beszerzéskor nem igényeltük vissza az áfát. A gépjármű értékesítésekor kell áfát számolnunk a vételárra, és keletkezik áfabefizetési kötelezettségünk az ügylet kapcsán?