81 talált cikk az önkormányzati támogatás kifejezésre

Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: Művelődési ház tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat. Részben önkormányzati támogatásból, részben saját bevételből gazdálkodik. Ha tételesen ki tudja mutatni, hogy egyes programjai bevételei fedezik azok kiadásait, az ezekre eső adót arányosítás nélkül teljes összegben levonhatja-e?

Kérdés: Intézményünk áfaköteles tevékenységei (szakfeladatai) egyértelműen elkülöníthető kiadások és saját bevételek alapján különböző mértékben részesednek az önkormányzati támogatásból. Helyesen járunk-e el akkor, ha a támogatás valós felhasználása szerint az egyes tevékenységekre külön-külön határozzuk meg az áfa-visszaigénylési arányszámot, és az intézmény áfabevallását a tevékenységenként számított részeredmények összesítésével készítjük el?

Kérdés: Mit jelent az Áfa-tv. által emlegetett államháztartási támogatás, amire levonási tilalom vonatkozik? Idetartozik-e az önkormányzati támogatás? Mely időszakban érvényesül a levonási tilalom?

Kérdés: Egy kft. az önkormányzattól kapott támogatásból 2002-ben beruházást (nem közműberuházás) valósított meg. Ez azt jelenti az Áfa-tv. átmeneti rendelkezése [211. § (7) bekezdése] szerint, hogy a tavalyi szabályokat kell erre alkalmazni? Most a támogatásban részesülés miatt 10 évig visszafizetési (arányosítási) kötelezettség van a beruházással kapcsolatosan az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései szerint?

Kérdés: Intézményünk pénzmaradványból gépvásárlást eszközölt 2004-ben. Az áfa bevallásánál az arányosításba bevonva vettük figyelembe, mivel a pénzmaradvány saját bevételi megtakarításunkból képződött. Intézményünk bevételének 70%-a saját bevétel, 30%-a önkormányzati támogatás. Helyesen állapítottuk-e meg az eszközvásárlás áfáját? Milyen bizonylatok szükségesek a tárgyi eszköz állományba vételéhez, üzembehelyezéséhez?

Kérdés: 2003-ban folyósított, adóalapot nem képező önkormányzati támogatásból szabadidőközpontot hoztunk létre, amelyet adóköteles tevékenységhez használunk. Jól értelmezzük-e, hogy a szabadidőközpont működtetésével kapcsolatos, folyamatos beszerzések áfatartalmát a beruházás korábbi támogatásból való finanszírozottsága miatt nem tudjuk visszaigényelni?

Kérdés: A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?