Szakfeladat

Kérdés: Szakfeladattal kapcsolatos a kérdésem. A központi költségvetési forrásból leigényelt (ápolási, lakásfenntartási, időskorúak járadéka stb.), az önkormányzat által nyújtott segélyeknél, amikor beírom a szakfeladatot, akkor az 1-es végű (alaptevékenység) vagy az 5-ös végű (támogatási típusú szakfeladat) kódot használom?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetési forrásból megigényelt ápolási,lakásfenntartási díj, időskorúak járadéka, illetve az önkormányzat általnyújtott segélyek szakfeladatának hetedik számjegyét illetően a következőelveket kell vizsgálni. A szakfeladat nómenklatúrájában a hetedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 69. § (12) bekezdése szerint a természetbeni juttatás révénmegszerzett bevételnek azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagykedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszából: […] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban: Közokt. tv.) 10. § (1) bekezdése szerint "A gyermeknek, atanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézménybenbiztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a főiskola az általános forgalmi adó alanya, éssaját nevében szedi be a gyakorló iskolájába és óvodájába járó gyerekektől azétkezésért fizetendő térítési díjat, akkor az ehhez kapcsolódó beszerzéseket -jelen említett esetben a vásárolt étkezést –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Iskolai étkeztetés térítési díja

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?
Részlet a válaszából: […] 1. Az általános iskola állami alapfeladatként ellátottalaptevékenységeinek egyike az iskolai intézményi étkeztetés, amelyet oktatásiintézményüknek biztosítani kell. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény115. § (3) bekezdése alapján a gyermek, tanuló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Gyermekétkeztetés térítési díja

Kérdés: Középiskolai menzai étkeztetés esetén a kedvezményes étkeztetésnél, ahol normatíva is igényelhető, az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (3) bekezdése alapján az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltsége. Ez esetben a kedvezményes térítési díjat a nyersanyagköltség százalékában kell meghatározni. Azon tanulók esetén, akik nem részesülnek kedvezményes étkeztetésben, szintén ezt a jogszabályt kell-e alkalmazni (és csak a teljes nyersanyagköltség szedhető be), vagy tőlük be lehet szedni a nyersanyagnorma és a rezsiköltség összege alapján számított teljes étkezési térítési díjat?
Részlet a válaszából: […] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezik a gyermekétkeztetéstérítési díjairól. A kérdésben hivatkozott jogszabály szerint a gyermekeknapközbeni ellátása gyermekétkeztetés által történik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pontja alapjánadómentes természetbeni juttatás a munkavállaló által a munkavállaló részérevagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtásarévén juttatott bevételének a havi 12 000 Ft-ot meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(továbbiakban: Áfa-tv.) 14. § (2) bekezdése értelmében szintén ellenértékfejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, és ezáltal az Áfa-tv. hatálya alátartozónak minősül az, ha az adóalany saját vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Különleges étrend biztosítása az óvodai étkeztetésben

Kérdés: Óvodánkba járó 4 éves "tojásérzékeny" gyermek részére kötelesek vagyunk-e biztosítani a különleges étrendet, amennyiben a konyhánk technikai, személyzeti feltételei erre nem megfelelőek? Az édesanya GYES-en van a másik gyermekkel. Jelenleg a gyermek délelőtt az óvodában van, az ebédet otthon fogyasztja.
Részlet a válaszából: […] A tej- és tojásérzékeny gyermekek részére nincs jogszabályielőírás az óvodai kötelező jellegű egyéni étkeztetésre. Egyre több olyangyermek kerül az óvodába, aki tej- és tojásérzékeny, cukorbeteg, akinek diétásétrendre van szüksége. A diétás étrend előállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Kistérségi társulás normatívája

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. §és 43. §, és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló1997. évi CXXXV. törvény 8. § rendelkezései szerint a települési önkormányzatoka kötelezően ellátandó, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
1
12
13
14
22