Étkezésidíj-hátralék behajtása

Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszából: […]  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. §-aszerint az oktatási intézménynek étkezési lehetőséget kell biztosítania, agyermek joga, hogy a családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenesvagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […]  A 100%-os kedvezménnyel nyújtott étkeztetés ingyenesennyújtott szolgáltatásnak minősül, amivel kapcsolatban adóköteles bevételszerzőtevékenységről nem beszélhetünk, ezért az Áfa-tv. 120. §-a alapján azingyenesen nyújtott ételre jutó előállítási, beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Étkeztetési normatíva

Kérdés: A normatív iskolai étkeztetésről a Költségvetési Levelek 152. számában megjelent 2980. kérdés kapcsán olvastam állásfoglalásukat, s ezzel kapcsolatosan még további kérdésem lenne. Az iskolai háromszori ingyenes étkeztetést igénybe veheti-e a tanuló akkor is, ha nincs délután napköziben vagy tanulószobán?
Részlet a válaszából: […]  Az iskola esetében a gyermekétkeztetési támogatásokmegállapításának és folyósításának eljárási rendjét a gyermekek védelméről ésgyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)szabályozza.A gyermekek napközbeni ellátását biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Követelések besorolása

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22.§-a határozza meg a vevők és az adósok fogalmát. E szerint: "22. § (1) Akövetelések között kell kimutatnia) azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Étkezési utalványt elfogadó hely

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
Részlet a válaszából: […]  Kérdésükkel kapcsolatosan első észrevétel, hogy a munkáltatónem kötelezheti a munkavállalót abban a tekintetben, hogy a részére juttatottmelegétkezési utalványt kötelező jelleggel hol használhatja fel. Tehátszabálytalan az a rendelkezés, miszerint az étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Központi költségvetési támogatás I.

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 8. számú melléklet kiegészítő szabályok 2.6. pontja szerint a közoktatási intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Nem szól arról a jogszabály, hogy a statisztikában nem szereplő létszámoktól függetlenül további feltételek esetén is lehet figyelembe venni létszámot.
Jól értelmezzük-e, hogy a két melléklet alapján az intézményvezető különböző létszámot adhat meg, attól függően, hogy a 3. számú vagy a 8. számú melléklet szerint vizsgálunk?
Részlet a válaszából: […]  A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010.évi CLXIX. törvény 8. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 2.6. pontjavalóban kimondja, hogy a közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódótámogatások igénybevétele és az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Központi költségvetési támogatás III.

Kérdés: Költségvetési törvény 8. számú melléklete szerinti statisztikai létszámban a magántanuló figyelembe vehető-e? A magántanulói státuszban lévő tanuló a 3. számú melléklet szerint a normatíva igénylése szempontjából különbséget tesz aszerint, hogy saját döntése alapján lett magántanuló a gyermek, vagy szakértő javaslata szerint.
Ugyanez érvényes a 8. számú melléklet szerint is?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évi költségvetési törvény 8. számú melléklete ahelyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásait tartalmazza.Ebben a mellékletben megigényelhető normatívák esetében a statisztikailétszámban figyelembe vehető tanulók szabályai megegyeznek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: – Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? – Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a munkavállalónak nyújtott étkeztetésbéren kívüli juttatásnak minősül, amely nem kötelezően adandó juttatás, hanemegy lehetőség. A munkáltató, azaz jelen esetben a költségvetési szerv aköltségvetési rendeletében rendelkezik arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).
Részlet a válaszából: […] Lakásszerzési kedvezmény a 2007. évet követően – az errevonatkozó átmeneti rendelkezés értelmében – abban az esetben érvényesíthető, haa magánszemély az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét 2007. december31-éig megszerezte.Az említett időpontig megszerzett és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Gyermekétkeztetés

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekétkeztetést szolgáltatunk óvodai, iskolai gyermekek számára, alanyi jogon 50%-os díjon, esetenként ingyenes módon. A szülő által meg nem fizetett díjat az önkormányzat biztosítja a normatív alapon kapott állami támogatásból. Kérdés: Az étkezési díj szülők által meg nem fizetett részét mi módon tudjuk érvényesíteni az önkormányzat felé? (számla vagy finanszírozás?) Amennyiben finanszírozásként utalja az önkormányzat, akkor az átutalt összeg az áfás térítési díj, vagy a nettó – nyersanyagköltség – legyen? Ha a fenntartó önkormányzat az összeget finanszírozásként biztosítja, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetőségünk? A konyha elkülönítetten működik, a tevékenység áfakörös, az étkeztetésért nyersanyagnorma +áfa térítési díjat fizet a gyermek szülője.
Részlet a válaszából: […] A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.)148. §-a alapján adott 50%-os étkezési térítési díjkedvezményre a fenntartók aköltségvetési törvényben meghatározottak szerint normatív állami támogatástigényelhetnek. A támogatást intézményfenntartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.
1
11
12
13
22