102 talált cikk a tételes elkülönítés kifejezésre

Kérdés: Munkáltatói bértámogatásban részesülünk, amit havonta folyósítanak. A december hónapra jutó támogatás csak következő év január végén érkezett meg bankszámlánkra. Kérdés, hogy ha havi áfabevallók vagyunk, és tárgyévi arányszámmal göngyölítéses módszerrel számolunk, tárgyi adómentes tevékenységünk nincs, akkor a december hónapra járó, de csak januárban érkezett támogatási összeg a decemberi vagy a januári arányosításhoz kapcsolódik-e? Kell-e alkalmazni ilyenkor az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 5., illetve 6. pontját? Ha nem egész évben, hanem csak az utolsó negyedévtől kezdve havonta kapjuk a bértámogatást, és az előző hónapokban csak adóköteles bevételünk volt, akkor a göngyölítést attól a hónaptól kell-e megkezdeni, amikor először kaptunk támogatást, vagy az előtte lévő időszakot is figyelembe kell-e venni? A levonási hányad számításánál a 2 tizedesjegy-pontosságot hogyan kell érteni?

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?

Kérdés: Nem világos számomra, hogy a jelenlegi szabályok szerint (az állami támogatás miatti arányosítás okán) lehet-e tételes elkülönítést végezni a beszerzési áfára, és ennek mi a módja.

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?