2 talált cikk az áfaalanyiság , letét , adólevonási jog , határozat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?

Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?