Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A járási kormányhivatal által is használt épület az önkormányzat tulajdona. A megállapodást helyesen kötötték meg a közüzemi díjak megtérítésének módjáról. Mivel az épület az önkormányzat tulajdonában van, ezért az energiaszolgáltatókkal is az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...Nem szerepeltethető tételekNem ellenérték és nem támogatás, ezért nem vehető figyelembe az arányosítás során az Áfa-tv. 3. számú mellékletének I. részében közölt képletben (sem a számlálóban, sem a nevezőben): kártérítés; kaució, óvadék; késedelmi kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.