Utazási költségtérítés

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.
Részlet a válaszából: […] Változó munkavégzési hely esetén az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében szokásos munkavégzési helynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját a munkáltató beosztása alapján végzi. A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Gépjármű-bérbeadás

Kérdés: Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? A bérbevevő egy másik államháztartáson belüli szervezet lenne.
Részlet a válaszából: […] ...gépjármű-bérbeadás tárgyieszköz-bérbeadás, az áfában szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelyről számlát kell kiállítani, amennyiben az önkormányzat áfaalany, akkor 27%-os áfa felszámításával. Amennyiben a bérlő intézményt bejegyzik a forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Elektromos közlekedési eszköz besorolása

Kérdés: Önkormányzatunk elektromos háromkerekű triciklit vásárolt, melynek végsebessége 45 km/h. Motortípusa: kefe nélküli egyenáramú motor. A vezető része fedett borítással rendelkezik. Milyen főkönyvi számra kell könyvelni? Gép-berendezésként vagy járműként szükséges a könyvekben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...szennyezi;e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek;f) amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.Ha a kérdésben szereplő háromkerekű tricikli a fenti előírásoknak megfelel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Közalkalmazott másik munkavégzési helyen történő alkalmazása

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem nyilvánvaló, jelen esetben mit jelent az, hogy a szomszédos település intézménye a „családsegítő központhoz tartozik”. Ha azt, hogy ez az intézmény a családsegítő központ szervezeti egysége, akkor a munkáltatón belül más munkavégzési helyen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó 953106 Gépjárműmosás tevékenységet végez, más tevékenysége nincs, csak ezzel kapcsolatban számláz. Hány százalékos költséghányadot kell alkalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).A (2) bekezdés f) pontja szerint a 80 százalékos költséghányadba tartozik a gépjárműjavítás (ÖVTJ ’24 4520). Az Szja-tv. szerint a költséghányadba tartozó tevékenységek besorolásánál az ÖVTJ ’24-et...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Üzemanyag-felhasználáshoz kapcsolódó könyvelés

Kérdés: Intézményünkben raktár működik. Miként szükséges eljárni abban az esetben, ha az intézményi gépjárművekbe szerez be az intézmény üzemanyagot? Szükséges-e, hogy bevételezésre kerüljön a raktárba (2-es főkönyvi szám), majd azonnali kiadással terheljük a felhasználóra, vagy elegendő 5-ös főkönyvi számra könyvelni? Az üzemanyagok a raktárba nem kerülnek be fizikailag, azokat a gépjárműbe tankolják.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a beszerzéskor azonnal felhasználásra kerül a vásárolt anyag, abban az esetben nem kell készletre venni, hanem azonnal elszámolható költségként a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész A) Anyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Személygépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv. Bírósági tevékenységhez eddig használt személyautót szeretnénk értékesíteni. Jelenleg általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint adózunk. Az értékesítendő személyautó vásárlásakor még alanyi adómentesek voltunk; a beszerzéskor nem igényeltük vissza az áfát. A gépjármű értékesítésekor kell áfát számolnunk a vételárra, és keletkezik áfabefizetési kötelezettségünk az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. §-a szerint nem vonható le.Az Áfa-tv. 124. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Külföldi szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában pedig az a hely, ahol a lakóhelye, tartózkodási helye található). Ez a rendelkezés alkalmazandó az adóalany részére nyújtott gépjárműjavítási szolgáltatás nyújtása esetében is.A számla kiállítására a román szabályok vonatkoznak.Ha belföldi adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk tanulmányi szerződést kötött az egyik köztisztviselőjével, iskolarendszerű képzés vonatkozásában. A Költségvetési Levelek 380. számában a 6878. sorszámú kérdésre adott válaszuk alapján az utazási költség kiküldetési rendelvény alapján nem számolható el, jogviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni. A munkavállaló az iskolarendszerű képzés során saját gépjárművel utazik a képzési helyre. Az így felmerülő költségek megtérítését a tanulmányi szerződésben vállalta a hivatalunk.
1. Az utazási költség jogviszonyból származó jövedelemként történő megtérítését ilyen jellegű analitikával, alátámasztó dokumentummal szükséges igazolni?
2. Az iskolarendszerű képzés során napidíj jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...napjaira a magánszemély lakhelye és a képzés helye között megtett távolságot oda-vissza. Az utazási költségtérítés a magánszemély gépjárművének fogyasztási normája és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzatával számolható. A képzés utazási költsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Behajtási díj áfája

Kérdés:

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Részlet a válaszából: […] ...a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása).A Kkt. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a közúti közlekedéssel összefüggő állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
31