254 cikk rendezése:
21. cikk / 254 Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység
Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
22. cikk / 254 Cégautóadó muzeális jellegű gépjármű után
Kérdés: Egy magánszemély múzeumot szeretne létrehozni. Több tucat személygépkocsival rendelkezik, melyek ritkaságok, gyűjtői darabok, de OT betűjelű rendszámtáblájuk nincs, nem került sor muzeális jellegű gépjárműként történő vizsgáztatásukra. A járműveknek érvényes magyar rendszáma nincs, többségüknek nem is volt, mert a járműveket külföldről vásárolta meg a tulajdonos, és itthon nem helyezte azokat forgalomba. Vélhetően a többi jármű sem szerepel a hatósági nyilvántartásban. A múzeumban a személygépkocsikat a nagyközönség is megtekintheti majd. Mindezt úgy fogja a magánszemély kialakítani, hogy a járműveket átruházza egy jogi személyre (gazdasági társaságra vagy alapítványra), amely a múzeumot működtetni fogja. Az új tulajdonos számviteli politikája úgy fog rendelkezni, hogy értékcsökkenés nem számolható el az autókra, mivel azok értéke folyamatosan nő. A gépjárművek között vannak olyanok, amelyek képesek lennének önálló helyváltoztatásra, de nem vesznek részt a forgalomban, közlekedési célra nem használják, egész évben a múzeumban lennének elhelyezve. Keletkezik-e cégautóadó-kötelezettség, ha a járművekkel kapcsolatban kizárólag azoknak a kiállítással összefüggésben felmerült karbantartása, javítása során számol el költséget a jogi személy, és a személygépkocsikkal senki nem közlekedik, azokat nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően? Ha fennáll a cég-autóadó-kötelezettség, mi a megítélése annak az esetnek, ha költségelszámolásra az adóévben csak egy hónapban kerül sor?
23. cikk / 254 Üzemeltetési költségek áthárítása
Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
24. cikk / 254 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámoltatni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben, ha van rövidebb út (ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-át?
25. cikk / 254 Munkába járás elektromos autóval
Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?
26. cikk / 254 Gépjárműadó
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha idén nem kaptunk gépjárműadó-fizetésre vonatkozó határozatot, emiatt az I. negyedéves cégautó-bevallásban nem tudtuk érvényesíteni a gépjárműadó adott időszakra eső összegét kedvezményként? Az adófolyószámlánkat lekérve azt láttuk, hogy sem februárban, sem márciusban nem került még előírásra az összeg, azonban a fizetési határidő napjával felkönyvelésre került az előírás. Van-e mód arra, hogy ebben az esetben visszamenőleg érvényesítsük az utólag befizetett gépjárműadó összegét a negyedéves cégautóadó--bevallásokban?
27. cikk / 254 Gépjármű kölcsönbe
Kérdés: Önkormányzatunk haszonkölcsönbe szeretne adni egy újonnan vásárolt gépjárművet. A forgalomba helyezés miatt egyelőre az önkormányzat kötné meg a biztosításokat. Ezeket a díjakat számlázná tovább a kölcsönbe vevőnek, aki majd az üzemben tartó lesz, és viseli majd a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket. Áfamentesen kell, hogy továbbszámlázza az önkormányzat a biztosítási díjakat?
28. cikk / 254 Végrehajtáshoz való jog elévülése
Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
29. cikk / 254 Önkormányzati ételszállító gépkocsi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?
30. cikk / 254 Ingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
