295 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Az önkormányzat jogosult-e saját haszongépjármű (gázolajüzemű) üzemanyagáfáját visszaigényelni?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.

Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyonelemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?

Kérdés: Egészségügyi intézményünkben a határon túlról került felvételre munkavállaló dietetikus munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A munkavállaló lakcímkártyája alapján a határon túl rendelkezik állandó lakcímmel, tartózkodási helye pedig a munkahellyel megegyező városban van. A munkavállaló tájékoztatott, és nyilatkozott arról, hogy a költségtérítését a lakóhely szerint kéri, a határon túlról jár be naponta, életvitelszerűen ott lakik. Megilleti-e a napi munkába járás költségtérítése a dolgozót, vagy csak a heti egy alkalommal történő hazautazásra vonatkozó költségtérítés?

Kérdés: Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Munkavállaló autóval teszi meg a hazautazást, de az autó nem a saját tulajdonában van. Ennek ellenére kifizethetjük adómentesen a hazautazás költségtérítését?

Kérdés: A biztosító kártérítését nettó összegben vagy bruttó összegben kell elszámolni a B410 rovaton abban az esetben, ha a fizetési megoszláson költség + áfa szerepel? Vagy az áfarészt a B406 rovaton kell, és ez be nem fizetendő áfa lenne?