21. cikk / 268 Önkormányzati tulajdonú gépjármű cégautóadója
Önkormányzatunk vásárolt egy Opel Astra típusú, 5 személyes személygépjárművet. A vásárlást követően átadta használatra a helyi polgárőr-egyesületnek. A polgárőr-egyesület be lett jegyezve a forgalmi engedélybe mint üzemben tartó. A tulajdonos továbbra is a helyi önkormányzat. Az egyesület a jármű után gépjárműadót fizet a NAV felé. Kell-e az önkormányzatnak ezen gépjármű után cégautóadót bevallani és megfizetni?
22. cikk / 268 Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása
23. cikk / 268 Gépjármű, illetve helyiség bérbeadása
24. cikk / 268 Autópálya-matrica elszámolása
Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?
25. cikk / 268 Önkormányzati kisbusz értékesítése
Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
– nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85–86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?
26. cikk / 268 A hivatali gépjármű otthoni feltöltése
27. cikk / 268 Egyszerűsített végelszámolást követő vagyonmegosztás
Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
28. cikk / 268 Öntöltő hibrid járművek üzemanyagnormája
Az Szja-tv. 2022. október 1-jétől rendelkezik a tölthető hibrid járművek igazolás nélkül figyelembe vehető üzemanyagnormájáról és üzemanyag-elszámolásáról. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a nem tölthető – öntöltő – hibrid személygépkocsikra. Az öntöltő hibrid járműveket a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő vagy – mivel csak benzin üzemanyaggal tölthető, ezért – benzinüzemű gépjárműnek kell tekinteni. Alkalmazható-e a benzinnel tölthető, öntöltős hibrid járművek esetén a fenti kormányrendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti alapnorma-átalány?
29. cikk / 268 Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása
30. cikk / 268 Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése
Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?