Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?
Részlet a válaszából: […] ...szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.Tehát mindezek alapján a költségvetési szerv saját hatáskörben történő előirányzat-módosítását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] ...1991. évi XX. törvény 140. §-a (2) bekezdésének r) pontja értelmében a köztartozások elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők

Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez az összeghez képest a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és a 234/A. § alapján a képviselő-testület hivatalának vezetője (a jegyző) a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig állapíthat meg a minősítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Hamis bankjegy elszámolása

Kérdés: Szociális intézményünknél az idősek a házi segítségnyújtás díját készpénzben fizetik be a pénztárunkba, melyet a pénztáros meghatározott időszakonként fizet be a bankszámlára. Az egyik ilyen rendszeres befizetés során a bank egy darab hamis 20 ezer forintos bankjegyet fedezett fel, melyről a bank által készített jegyzőkönyv rendelkezésünkre áll. Könyveléstechnikailag hogyan kell helyesen eljárnunk, mivel így 20 ezer forinttal kevesebb a bevétel, mint az ezzel szemben kiállított számlák értéke? Kell-e jegyzőkönyvet felvennünk az esetről, vagy lehet a könyvelés dokumentuma a banki jegyzőkönyv?
Részlet a válaszából: […] ...ha hamisnak látszó, illetve hamis pénz kerül átvételre a pénztárba, és mellékletként rögzíteni az ilyen esetben alkalmazandó jegyzőkönyvmintát. Javasoljuk, hogy a bank által készített jegyzőkönyv alapján az intézmény vegyen fel egy jegyzőkönyvet, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Önkormányzati utcafelújítások

Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. §-ának (1) bekezdése szerint – azonosan az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésével –, a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Részlet a válaszából: […] ...adatszolgáltatásokat nem a nemzetiségi önkormányzat elnöke, hanem a gazdasági szervezetet működtető önkormányzati hivatal vezetője (a jegyző mint a hivatal vezetője) és a gazdasági vezető köteles aláírni.(Kéziratzárás: 2025. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Önkormányzati személygépjármű

Kérdés:

Önkormányzatunk ajándékba kapott magánszemélytől egy személygépjárművet. Cégautóadó-fizetésre kötelezettek leszünk? Az önkormányzat olyan személyt kérne fel a személygépjármű vezetésére, akinek semmilyen jogviszonya nincs az önkormányzattal szemben (nem alkalmazott, nem tisztségviselő, nem intézményvezető). Milyen formában tudja az önkormányzat a személygépjármű vezetését ezzel a személlyel megoldani?

Részlet a válaszából: […] ...nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Kötelezettséget vállalni pénzügyi ellenjegyzést követően lehet, és a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződni arról, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, vagyis hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Főzőversenyen készült ételek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat kulturális intézménye gasztronómiai fesztivált rendez. A fesztiválon magánszemélyek, egyesületek, civil szervezetek főzőversenyen vetélkednek. Az elkészített ételt árusítani szeretnék a rendezvényre kilátogató vendégeknek. Milyen feltételekkel árusíthatnak? Értékesíthetik-e az elkészített ételt?
Részlet a válaszából: […] ...részére, és gondoskodniuk kell a hulladékgyűjtésről és a takarításról. A rendezvényt a területileg illetékes NÉBIH-nek és a jegyzőnek be kell jelenteni.Az ételértékesítés akkor tekintendő 5%-os áfamérték alá tartozónak, ha a szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
37