505 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?

Kérdés: Milyen jogcímen lehet kifizetni a kisebbségi önkormányzat elnökének hivatali utazásai költségtérítését, és hogyan kell azt dokumentálni? A hivatali utak hivatali jellegének bizonyítására milyen dokumentumokat kérhetünk (pl. szakmai beszámoló stb.)?

Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egy­aránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?

Kérdés: Egy munkavállaló az élettársa tulajdonában álló gépkocsival jár dolgozni. Elszámolható-e így a dolgozó gépjármű-költségtérítése? Erről a munkáltató belső szabályozásában rendelkezett.

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy rendszámos, használt kistraktort. Az értékesítő cég által rendelkezésünkre bocsátott dokumentum nem tartalmaz az erőgép fogyasztási normájával kapcsolatos adatot. A traktorhoz tartozik egy tolólap, melyet a külterületi utak talajegyengetéséhez vesszük igénybe, illetve személygépkocsi-utánfutó vontatására használjuk üresen és rakottan egyaránt. Hogyan állapítsuk meg a fogyasztási normát? Egy szakember azt ajánlotta, hogy tapasztalati adatok alapján saját magunk, mégpedig órára vetítve, tolólapozásra, az utánfutó üres és rakott vontatására vonatkozóan. A mért fogyasztást jegyzőkönyvben rögzítsük, legyen aláíratva a polgármesterrel, és a továbbiakban ez a dokumentum szolgál a fogyasztási norma alátámasztására. Elfogadható-e ez a megoldás, vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni? Ebben az esetben ki állapítja meg a területi kategóriát?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Egy kutatóintézet konferenciát szervez, amelyre külföldi kutatókat is meghív előadást tartani. Részükre a szállás-, illetve útiköltség kifizethető-e adómentesen, költségtérítés jogcímen? Külön megbízási díjat nem kapnak az előadók, a szállás-, illetve útiköltség megtérítésén felül, a további költségek fedezésére napidíj kifizethető-e? Mi ennek az adóvonzata?

Kérdés: Saját gépjárművét hivatali céllal rendszeresen igénybe vevő kormánytisztviselő részére a munkáltató gépjárműátalányt kíván megállapítani. Milyen szabályokat kell figyelembe venni az átalány megállapítása során, milyen módon történik az okmányolása, illetőleg elszámolása, ellenőrzése a munkáltató, illetve az adóhivatal részéről?

Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?