309 cikk rendezése:
1. cikk / 309 Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: A bölcsődei kisgyermeknevelő dolgozó szakközépiskolai érettségivel és 54 761 02 (kisgyermekgondozó, nevelő) OKJ-s végzettséggel rendelkezik. A kinevezésében 5221 FEOR-t rögzítettünk. A dolgozó kéri ennek módosítását „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-számra. A FEOR ’08-hoz a KSH által kiadott módszertani útmutató 9. oldalán található táblázat szerint a „2 – Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” egyetemi vagy főiskolai végzettséget igényelnek, amivel álláspontunk szerint a dolgozó nem rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a dolgozó FEOR-számának meghatározásakor?
2. cikk / 309 Ingatlankisajátítás
Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
3. cikk / 309 Családi adókedvezmény érvényesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja adóelőleg-nyilatkozatot kíván benyújtani. 3 gyermeke van, 6, 9 és 12 évesek. A 12 éves fia tartósan beteg személynek minősül. A tartósan beteg gyermek miatt összeget kell beírni a nyilatkozatba. Pontosan mekkora összegű családi kedvezményt érvényesíthet?
4. cikk / 309 Pedagógusok jubileumi jutalma
Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?
5. cikk / 309 Gyerekház működtetése
Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
6. cikk / 309 Köztisztviselő személyi illetménye
Kérdés:
Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?
7. cikk / 309 Hétvégi ügyelet díjazása
Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
8. cikk / 309 Késedelmes adó-visszatérítés
Kérdés:
Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?
9. cikk / 309 30 év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 30 év alatti anya. Meddig jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, ha már 2022-ben betöltötte a várandósság 91. napját, de a gyermeke 2023-ban, a 30. életévének a betöltése után jött a világra?
10. cikk / 309 Személyi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel
Kérdés:
Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?
