Találati lista:
1. cikk / 331 Szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság
Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra?
2. cikk / 331 Összevont szociális ágazati pótlék
Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
3. cikk / 331 Családi adókedvezmény
Kérdés: Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?
4. cikk / 331 Háromgyermekes anyák adókedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?
5. cikk / 331 Intézményvezetői feladatok ellátása
Kérdés:
Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.
6. cikk / 331 Háromgyermekes anyák adókedvezménye
Kérdés: A jogszabály úgy fogalmaz, hogy: „Három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.
7. cikk / 331 Felmentési idő számítása közalkalmazott nyugdíjazása esetén
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?
8. cikk / 331 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
9. cikk / 331 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye I.
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának három gyermeke született. Az első 1988-ban, a második 1990-ben, a harmadik pedig 1992-ben, aki sajnos egy évet követően elhunyt. A jelenlegi szabályozás szerint az a nő is jogosult a három gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességére, aki olyan gyermek után is rendelkezett családi pótlékra jogosultsággal, amelynek megszűnése a gyermek halála miatt következett be. A magánszemély jogosult-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?
10. cikk / 331 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának két gyermeke van. Az édesanya és a két gyermek állandó lakcíme azonos, illetve van egy ideiglenes lakcímük is. Az édesapa ideiglenes lakcíme megegyezik az édesanya és a két gyermek állandó lakcímével. A családi pótlékot az édesanya kapja a két gyermek után, melynek felét odaadja az édesapának. Tehát nem váltak el, de életvitelszerűen a két szülő nem él együtt, felváltva gondozzák gyermekeiket, egymás közti megállapodás alapján, de a családi pótlékra teljes mértékben az édesanya jogosult. Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti-e a családi kedvezményt év közben úgy, hogy az édesanya az egyik gyermek után és az édesapa a másik gyermek után? Ha igen, akkor mennyi kedvezményt érvényesíthet az édesapa és mennyit az édesanya?
