65 cikk rendezése:
21. cikk / 65 Szabadság kiszámítása gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő köztisztviselő esetében
Kérdés: A Kttv. 100. és 111. §-a alapján hány nap szabadság jár a 2. gyermek 2. életéve betöltését követően, amennyiben munkába kíván állni a gyermek gondozására tekintettel távol lévő köztisztviselő?
Adatok:
2011. évi rendes éves szabadság (35 nap) – teljes egészében kivette;
2011. 12. 17-től TGYÁS
1. gyermek születési ideje: 2012. 01. hó
2. gyermek születési ideje: 2014. 02. hó
2016 februárjában a 2. gyermek 2 éves lesz, az érintett a fizetés nélküli szabadságot vissza kívánja mondani, és munkába állni. Mennyi szabadság illeti meg a közszolgálati tisztviselőt?
Adatok:
2011. évi rendes éves szabadság (35 nap) – teljes egészében kivette;
2011. 12. 17-től TGYÁS
1. gyermek születési ideje: 2012. 01. hó
2. gyermek születési ideje: 2014. 02. hó
2016 februárjában a 2. gyermek 2 éves lesz, az érintett a fizetés nélküli szabadságot vissza kívánja mondani, és munkába állni. Mennyi szabadság illeti meg a közszolgálati tisztviselőt?
22. cikk / 65 Közfoglalkoztatottak szabadsága
Kérdés: Jár-e a közfoglalkoztatott részére gyermekek utáni pótszabadság?
23. cikk / 65 Megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek foglalkoztatásának feltételei
Kérdés: Milyen feltételei vannak a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek foglalkoztatásának, a munkáltatót milyen kötelezettségek terhelik, ha ilyen személyt kíván foglalkoztatni?
24. cikk / 65 Gyermek gondozása miatti távollét idejére járó szabadság
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk második gyermeke 2012. 06. 19-én született, terhességi-gyermekágyi segélyen volt 2012. 05. 21.-2012. 11. 04. között, 2012. 11. 05-től gyermekgondozási díjon van, ami 2014. 06. 19-ig jár neki. 2014. 06. 20-tól GYES jár részére, de 2014. 09. 1-jével szeretne újból munkába állni. Hány nap szabadság jár részére?
25. cikk / 65 Apa gyermeknevelési szabadságra való jogosultsága válás esetén
Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani a születés évében, illetve a 16. életév betöltésekor? Amennyiben az apuka év közben elválik, és kikerül a háztartásából a gyermek, akire tekintettel pótszabadság járt neki, hogyan kell kiadni részére a gyermeknevelési pótszabadságot?
26. cikk / 65 Gyermek gondozására tekintettel kapott fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadság kiszámítása
Kérdés: Dolgozónk első gyermeke 2009. június 24-én született, 2009. december 8-ig volt szülési szabadságon, utána fizetés nélküli szabadságon. Második gyermeke 2011. május 6-án született, a szüléstől kezdődött a szülési szabadság időtartama, azóta fizetés nélküli szabadságon van. A hölgy 2013 decemberétől szeretne visszajönni dolgozni, kivenni a szabadságát, utána pedig ténylegesen munkába állni. Hogyan kell kiszámítani a részére járó szabadságot?
27. cikk / 65 Szabadságra jogosító idő meghatározása
Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munkaviszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
28. cikk / 65 Szabadságra jogosító idők
Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
29. cikk / 65 Munkaidőszabályok a közoktatásban I.
Kérdés: Aki a nyári szünetben nem tudja a teljes szabadságát kivenni, annak kiadhatók a téli, tavaszi szünetnapok is szabadságként?
30. cikk / 65 Munkaidőszabályok a közoktatásban II.
Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?