55 talált állásfoglalás az üzleti ajándék kifejezésre

Kérdés: A testvér település meghívta a képviselő-testületünk tagjait a város rendezvényére. A delegáció ajándéktárgyakat adott át a vendéglátóknak. Az átadott ajándékot milyen adó- és járulékfizetés terheli? Ugyanez a kérdésünk vonatkozik arra az esetre is, ha a saját testületünk tagjai kapnak a ciklus végén ajándéktárgyat. Van-e jelentősége, hogy az adott kerámia a település címerével van ellátva, illetve a városnak átadott egyik ajándék az épületükre felszerelhető kerámia tábla? (Váza: 3000 Ft/db, a dombormű 40 000 Ft/db.)

Kérdés: A Költségvetési Levelek 134-es számában megjelent 2706-os kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva szeretném megkérdezni, hogy az ilyen jellegű kiadásokat (pl. falunapon nyújtott vendéglátás) milyen "5-ös" kiadási számlára kell könyvelni?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: 2010-ben módosul a reprezentáció adózása. A reprezentációt költségként nem lehet elszámolni, hanem a társaságiadó-alapot növeli. Az államháztartási szerveknél hogyan kell adózni a reprezentáció után?

Kérdés: Költségvetési intézmény iskolák részére versenyt rendez. A részt vevő gyerekek ajándékba irodaszereket kapnak. Reprezentációnak minősül-e az irodaszer vásárlása?

Kérdés: Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?

Kérdés: Intézményünk gyermekek részére havonta egyszer színházi előadást tart, mely előadásokra jegyeket árusítunk. Alkalmanként 3-4 db tiszteletjegyet is kiadunk térítés nélkül. Milyen adózási kötelezettségeket kell a tiszteletjeggyel kapcsolatban teljesíteni?