150 talált cikk a vendéglátás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?

Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.

Kérdés: Polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó intézményeink esetén van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a reprezentációs költségek adókötelezettségeinek megállapításánál mely bevételeket kell figyelembe venni, illetve milyen mértékű adókötelezettség terheli intézményeinket, valamint van-e külön előírás költségvetési szervek esetén, hogy mi számolható el reprezentációs költségként?

Kérdés: Táppénzen, ill. GYES-en lévő dolgozónak adható-e természetbeni étkezési hozzájárulás? A táppénzen lévő dolgozót 3500 Ft értékű étkezési utalvány megilleti-e?

Kérdés: A Ktv. 49/F §-a rendelkezik az étkezési utalvány, ill. természetbeni hozzájárulás mértékéről. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy a köztisztviselőknek nem adja meg a 8000 Ft-ot havonta, csak 6000 Ft-ot, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé a magasabb összeg kifizetését?

Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozója készétel vásárlására jogosító "Készételutalványt" kap 4000 forint értékben. Jól tudom, hogy ez az utalvány 4000 forintig mentes, a fölött adóköteles? Van-e olyan étkezési utalvány, amely 8000 forintig adómentes?

Kérdés: Intézetünk minden második évben 3 hetes szakmai továbbképzést szervez, melyre külföldi vendégtanárokat is hívunk. Hogyan kell az ő repülőjegyüket elszámolni, amit megállapodás alapján mi fizetünk ki?

Kérdés: Művelődési ház vagyunk, év végén több olyan programunk van, ahol édességet és üdítőt adunk a résztvevőknek, pl. karácsonyi program gyerekeknek, időseknek. A program ingyenes, csokoládét, szaloncukrot és egy kis ajándékot kapnak a résztvevők. Hová számoljuk el a beszerzés költségeit: 54-es számlacsoportba, szakmai anyagnak vagy 56-ba reprezentációnak? Dolgozóknak adott kisértékű ajándékot hová kell könyvelni (max. 5000 Ft)?