Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek


Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. november 7-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1532

[…] elsődlegesen figyelembe venni. A kialakított módszernek mindenképpen olyannak kell lennie, hogy az alkalmas legyen az adó alapjának a megállapítására és az utólagos ellenőrzésre is. Erre minden olyan, a kifizető által kialakított módszer elfogadható, amely az adóhatóság által utóbb ellenőrizhető. Rendszeresíthető például a hívásnapló vezetése is, bár ez a jelentős többletadminisztráció miatt csak akkor célszerű, ha viszonylag kevés a kimenő hívás. Ennél jóval egyszerűbb lehet – megfelelő technikai háttér kialakításával – az üzleti és magánbeszélgetések kódolás alapján történő elkülönítése. Ekkor a magánszemélyek már a hívás kezdeményezésekor a kódszám beütésével "jelzik", hogy hivatalos vagy magánbeszélgetés-e az adott hívás. Ilyen esetben a telefonszámlából viszonylag egyszerűen megállapítható a magánhívások díja. Elfogadható módszer az is, ha a részletes telefonszámlán jelölik meg az egyes hívások jellegét, és így gyűjtik ki a magánbeszélgetések díját. Bármilyen módszert választanak is, fontos az adatvédelmi szabályok betartása. Ez azt jelenti, hogy a hívott fél megnevezése csak a magánszemélyek által hivatalos beszélgetésként megjelölt hívások esetén követelhető meg. Ha a magánszemélyeknek a telefon használatáért térítést kell […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.