Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. február 7-én (159. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3094

[…] vonatkozó százalékos mutatókat a követelésbeszedés eredményeinek előző évekre vonatkozó tapasztalatai adatai alapján kell megállapítani és dokumentálni. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásánál figyelembe kell venni a költségvetési év utolsó napján a késedelem napjainak számát a következő bontásban: 1. legfeljebb 90 napos, 2. 90-180 napos, 3. 181-360 napos, 4. 360 napon túli követelési kategóriák. Az egyes kategóriákhoz a százalékos mutató kerül hozzárendelésre. Ez fejezi ki az adós fizetési hajlandóságát. Ezt a fizetési hajlandóságot minden évben felül kell vizsgálni. Az értékvesztés elszámolásának dokumentálása céljából minősítési lapot kell a költségvetési szervnek csinálni, ezt az értékelést végző, az intézményvezető, és a gazdasági vezető írja alá. Az egyszerűsített értékelési eljárás esetén a követelések értékvesztésének könyvelési lépései a következők: a) Előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése Az értékvesztés kivezetése   T 288129 – K 59519 Tőkeváltozás elszámolása   T 59519 – K 41236, 41336 b) Tárgynegyedévi értékvesztés elszámolása Az értékvesztés nyilvántartásba vétele   T 59519 – K 288129 Tőkeváltozás elszámolása   T 41236, 41336 – K 59519 Ha nem önkormányzati alrendszerhez tartozik a költségvetési szervük, akkor a könyvelési lépéseket helyesen végezték el, az előző negyedévi értékvesztés kivezetésre került, és a tárgynegyedévi követeléshez tartozó értékvesztés összegét nyilvántartásba vették, az értékvesztés visszaírása viszont ebben az esetben nem értelmezhető. Az eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó tőkeváltozás főkönyvi száma – azaz hogy a 41236., illetve a 41336. főkönyvi szám a helyes a tőkeváltozás elszámolásakor – attól függ, hogy az adott költségvetési szerv melyik alrendszerhez tartozik. A 412. Kezelésbe vett […]