627 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója személyi kedvezményt kíván érvényesíteni visszamenőleg. Rendelkezik a kedvezmény igénybevételéhez szükséges szakorvosi igazolással. Mivel a kedvezményt korábban nem érvényesítette, szeretné azt az elévülési időn belül, 5 évre visszamenőleg érvényesíteni az szja-bevallásai önellenőrzésével. Ha a leleteken az áll, hogy a betegség a magánszemély gyerekkora óta áll fenn, de az igazolást csak 2026 januárjában kapta, akkor visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke 2026. február 27-én tartósan beteg igazolást kapott. A „Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül fennállt-e?” pontnál a „Fennállt” válasz került bejelölésre. A családi kedvezmény ilyen esetben mikortól, illetve jár-e visszamenőleg?

Kérdés: Önkormányzatunk volt dolgozója egy nyugdíjas, három gyermeket nevelő anya. Megbízási szerződés alapján vállalt egy munkát, ahol a kifizetőtől a 2025. évre vonatkozó megbízási díját egy összegben, december hónapban kapta meg. Az éves megbízási díj teljes összegére érvényesíthető-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye?

Kérdés: 10 millió forintot meghaladó munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban, pontosan milyen módon tudja igazolni a magánszemély minden évben az aktuális bevalláskor, hogy éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel csökkent a fennálló tartozás? Ha a kölcsönt például 2025. november közepén kapta a magánszemély, hogyan kell kiszámolni a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső járulékokat?

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának négy gyermeke van. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetése után tud-e rendelkezni az adója meghatározott összegéről?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója háromgyermekes édesanya. 2014 óta magyar állampolgár, 2017 óta él életvitelszerűen Magyarországon, onnantól kapta mind a három gyermekre a családi pótlékot. Előtte Ukrajnában semmilyen támogatást nem kapott. Az első gyermek 2004-es születésű, a második 2007-es, a harmadik 2011-es. Jelenleg mind a három gyermek egy háztartásban él vele, kettő után kapja még a családi pótlékot, mindkettő tanul. A legidősebb gyermek után is járt 2017-től 2023-ig a családi pótlék. Az édesanya érvényesítheti-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója lakóingatlant ad bérbe hosszú távon. Eddig havonta papíralapú számlatömbben állított ki bizonylatot a bérleti díjról is, és külön bizonylatot a közüzemi költségekről a bérlő felé. Szabályos-e az, hogy a számviteli bizonylat kiállításához számlatömböt használ a magánszemély? Továbbá a közös költségről és a közüzemi költségek továbbhárításánál előírás-e a számla, vagy ebben az esetben is elegendő a számviteli bizonylat?