1. cikk / 614 Helyi bérlet juttatása nemzetiségi önkormányzat tagjainak
2. cikk / 614 Tanulmányi szerződés
1. Az utazási költség jogviszonyból származó jövedelemként történő megtérítését ilyen jellegű analitikával, alátámasztó dokumentummal szükséges igazolni?
2. Az iskolarendszerű képzés során napidíj jár-e a munkavállalónak?
3. cikk / 614 Utólagos elszámolásra kiadott előleg
4. cikk / 614 Önkormányzati ingatlanon végzett beruházás
Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve.
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő?
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?
5. cikk / 614 Revolut megtakarítási számla kamata
6. cikk / 614 Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
7. cikk / 614 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye
8. cikk / 614 A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások
A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?
9. cikk / 614 Családi adókedvezmény
Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?
10. cikk / 614 Háromgyermekes anyák adókedvezménye
Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?
