Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja kimondja, hogy "mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le". Az Áfa-tv. idézett rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Áfaelszámolás levezetése

Kérdés: Az áfabevallást követően a fizetendő általános forgalmi adót és az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót bruttó módon, azaz külön költségvetési kiadásként és költségvetési bevételként kell könyvelni, vagy nettó módon csak a tényleges pénzforgalommal járó bevételt vagy kiadást kell a költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatni? Az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovat meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni a termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után az egyenes vagy fordított adózás szabályai szerint – a levonható általános forgalmi adót is figyelembe véve – megállapított áfafizetési kötelezettséget." A B407. Általános forgalmi adó visszatérítése meghatározása szerint: "Ezen a rovaton kell elszámolni az adóhatóságtól visszaigényelt általános forgalmi adót." Álláspontunk szerint a bruttó elszámolás elvét szem előtt tartva az áfabevallás 36. sorában lévő fizetendő áfát a K352. Fizetendő általános forgalmi adó rovatra, a 76. sorban lévő levonható általános forgalmi adót a B407. Általános forgalmi adó visszatérítése rovaton kell kimutatni, mivel kizárólag a bevallás végső egyenlegének könyvelésével sérülne a bruttó elszámolás számviteli alapelv. Ezt a gyakorlatot igazolja a Magyar Államkincstár által kiadott 2015. évi éves beszámoló ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani útmutató is: "Ha a 200. sor 8. oszlopában (B406. Kiszámlázott áfa teljesítése) szerepel adat, a 01. űrlap 50. sor 10. oszlopában (K352. Fizetendő áfa teljesítése) is adatot kell szerepeltetni, kivéve ha a teljes összeg visszaigénylésre kerül, továbbá ha számla kiállítására első alkalommal decemberben kerül sor, mert annak áfatartalmát a következő időszakban esedékes befizetni. Ilyen esetben külön indoklást szükséges kérni." Más álláspont szerint azonban csak az áfabevallás végső egyenlegét kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben kimutatni. Amennyiben mégis ez a nettó módon történő könyvelési gyakorlat a helyes, adott esetben a fordított adózás szerinti áfa nem is kerülne könyvelésre, ha annak összegét a levonásba helyezett áfa meghaladja? Ezt mindenképpen problémának tartjuk.
Részlet a válaszából: […] A vevő részére kiállított számlákban felszámított áfát kell a számlák alapján elszámolni a B406. "Kiszámlázott általános forgalmi adó" rovaton. A szállítói számlákban szereplő előzetesen felszámított áfát szintén a számlák alapján kell könyvelni a K351....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes ügyletek csak meghatározott feltétellel kerülnek adóztatás alá, abban az esetben, ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] A közterület-használati díj visszamenőleges csökkentését, illetve a közterület-használati díj elengedését külön-külön kell vizsgálni.A) Abban az esetben, ha az önkormányzat visszamenőlegesen csökkenti a közterület-használati díjat a vállalkozó kérelmére, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Államháztartáson belül történő térítésmentes átadás

Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el. Amennyiben a beszerzés a könyveiben megjelenik, és ezután kerül térítésmentesen átadásra a hadsereg más szerveinek, akkor államháztartáson belüli térítésmentes átadás lesz. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Halasztott áfa és a fordított adó

Kérdés: Önkormányzat az általánosforgalmiadó-kötelezettségeinek tekintetében havi bevalló. A fizetendő általános forgalmi adóban viszonylag jelentős tétel az Áfa-tv. 61. §-a szerinti halasztott forgalmi adó, a beruházási munkákhoz kapcsolódóan rendszeresen felmerül fordított adó is. Hogyan kell a havi általánosforgalmiadó-bevallást egyeztetni a számviteli nyilvántartásokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. előírásai alapján a kiszámlázott áfát elő kell írni a 3642-es számla követel oldalára. Ha a pénzügyi kiegyenlítés nem történik meg az adott hónapban, akkor az áfaanalitika szerinti fizetendő áfa nem fog megegyezni a 3642-es számlával. Az előző hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Lakóingatlan felújítása, átalakítása

Kérdés: Kérdésünk lakóingatlan felújításához, átalakításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásához kapcsolódik. Több lakóingatlan felújítására (festés, csempézés), átalakítására (támfal építése, elválasztófalak felhúzása) került sor 2015. év elején abból a célból, hogy az ingatlanokat később irodaként használjuk. A felújítás, átalakítás azonban anélkül fejeződött be, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlan más típusú ingatlanná történő átminősítésére sor került volna. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az áthárított áfát levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany az egyes beszerzéseit terhelő (előzetesen felszámított) adót abban a mértékben jogosult levonni az általa fizetendő adóból, amilyen mértékben az adott beszerzést – adóalanyi minőségében – adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Befizetendő áfa könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású, áfakörbe tartozó költségvetési intézmény. Amennyiben egy adott áfabevallási időszakban befizetési kötelezettségünk keletkezik, hogyan kell a befizetendő áfa összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Áfabevalláshoz kapcsolódó elszámolás, ha az adott időszaki adóbevallásban áfabefizetési kötelezettsége keletkezett.A le nem vonható előzetes áfa a 84331. számlán kerül elszámolásra. A tételesen vagy arányosítással levonható előzetes áfa a 3641. számlán kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Áfabefizetés és -visszaigénylés könyvelése

Kérdés: Az áfa rendezésének könyvelését szeretném megkérdezni, abban az esetben, ha nincs vállalkozási tevékenységünk, és az áfa visszaigénylése arányosítással történik. Hogyan könyveljük a befizetendő, illetve a visszaigényelhető áfát, a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az adóbevallásban szereplő áfabefizetésre vagy -visszaigénylésre vonatkozik.Az adóbevallás szerint fizetendő áfa könyvelése– költségvetési számvitel szerintT 0022 – K 053522 végleges kötelezettségvállalásként történő előírásaT 053523 – K 003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Kiküldetési kiadás előzetesen felszámított áfájának elszámolása

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó áfás számlák esetén (utazás, szállás) milyen rovatra kell könyvelni az áfát, kiküldetésre vagy áfarovatra?
Részlet a válaszából: […]

A kiküldetési kiadások után felszámított előzetes áfa összegét, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv visszaigényelheti vagy nem igényelheti vissza az áfa összegét, a K351. Előzetesen felszámított áfa kiadás rovaton kell elszámolni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
1
5
6
7
33