273 talált állásfoglalás az ajándék kifejezésre

Kérdés: Községünk önkormányzata rendezvényt szervez, amelynek keretében a rendezvényen a résztvevők között ételt és italt osztogat ingyenesen. Az ingyenesen adott étel és ital után kell-e adót fizetni?

Kérdés: Amennyiben a munkavállalónk nyugdíjba vonulásakor szeretnénk részére ajándékot adni, mint munkáltató, ezt milyen feltételekkel tehetjük meg? Szükséges-e szabályzatban rögzíteni a juttatás feltételeit?

Kérdés: Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra – gondolom – nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)

Kérdés: Önkormányzatunk, illetve intézményeink esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a különböző rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan biztosított vendéglátás (étel, ital), utazás mikor tekinthető reprezentációnak, és mikor reprezentáció körébe nem tartozó adóköteles természetbeni juttatásnak. (Pl. nőnapi étel-, italfogyasztás saját munkavállalók részére; kiránduláson saját munkavállalók részére étel-, italfogyasztás, utazás; iskola, óvoda születésnapjára, karácsonyra, farsangra édesség, üdítő, torta a gyerekeknek; iskolában szülői munkaközösség értekezletére üdítő, pogácsa; városi kórusfesztiválon, városi kiállításmegnyitón étel, ital fogyasztása stb.)

Kérdés: Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Intézményünk olyan csekély értékű ajándékot szeretne adni a dolgozóknak, amely az Szja-tv. szerint adómentes. Azonban nem egyértelmű számunkra, hogy az új szabályozás szerint adhatunk-e ilyen csekély értékű ajándékot több termékcsoporton belül felhasználható, úgynevezett multikategóriás vásárlási utalvány formájában.

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: A csekély értékű ajándékozás lehetőségével élve, úgynevezett kultúrautalványt adtunk az intézmény munkatársainak az elmúlt évben. Az utalvány értéke 5000 forint volt. A 2008. évben megváltozott személyijövedelemadó-szabályok szerint adhatunk-e továbbra is adómentesen ilyen utalványt?

Kérdés: Milyen önkormányzati rendezvények tartozhatnak a személyijövedelemadó-törvény 1. számú mellékletének 8.35. pontjába?