Találati lista:
61. cikk / 65 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?
62. cikk / 65 Tanulóknak adómentesen nyújtott különféle szolgáltatások és a munkahelyi élelmezés elszámolása
Kérdés: Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?
63. cikk / 65 Bizonylatolás rendje
Kérdés: Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményként hozta létre a Városi Kincstárat. Az alapító okirat szerint a kincstár a hozzá tartozó 10 önálló jogi személyiségű, önálló adószámmal rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági szervezeteként végzi a mellérendelt intézmények számviteli, munkaügyi, karbantartási, beruházáslebonyolítási feladatait. A kincstár alapító okirata alapján gazdasági tevékenységet nem végezhet, bevétele kizárólag intézményfinanszírozásból származik. A kincstár köteles-e számlát kibocsátani a mellérendelt intézményeknek végzett karbantartási munkálatokról?
64. cikk / 65 Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása
Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
65. cikk / 65 Sportcsarnok bérbeadása
Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!
