507 talált cikk az előirányzat kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségve-tés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?

Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?