763 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?

Kérdés: Az új Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege. Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem lesznek részei a bekerülési értéknek? Ingatlan vásárlása esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárási díj, értékbecslés, szakértői díj?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentá­ciónak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk a következő támogatási rendszer bevezetését tervezi: minden újszülött részére, ahol az édesanya részt vesz a terhesgondozásban a szülést megelőzően, nagyságrendileg kb. 15 000 Ft összegű ajándékcsomagot kíván biztosítani a fentiekben hivatkozott védőnői igazolás becsatolásával, alanyi jogon (nem rászorultság alapján). A támogatás fedezetét a védőnői feladatot ellátó intézményünk vagy az önkormányzat költségvetésében biztosítanánk, a védőnői feladatot ellátó munkavállalók vinnék ki/adnák át az érintetteknek. Önkormányzatunk szerepeltetheti-e ezen ellátási formát "A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló" rendeletében, tekintettel arra, hogy a juttatás feltétele nem szociális jellegű? Amennyiben szerepeltethető a fenti rendeletben, akkor, álláspontunk szerint, ezen juttatásnak semmilyen adó- és járulékvonzata nem keletkezik. Jól gondoljuk? Adhatja-e ez alapján a juttatást az önkormányzat intézménye – fedezet az ő költségvetésében kerülne biztosításra –, vagy mint hatósági ügy fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani, s a családok részére történő átadásról ennek ellenére a védőnők is gondoskodhatnak? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem a szociális rendeletében szerepelteti a fenti ellátást, hanem más egyéb önkormányzati rendeletben, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy zrt.-nél alkalmazásban lévő dolgozó hétvégén 2 napra takarítást vállal egy másik cégnél. Egyszerűsített munkaszerződést kötnek. A magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában kell-e szerepeltetni a kapott összeget, ha igen, melyik soron?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?

Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?

Kérdés: Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a 2014-es választásoknál a választási, illetve a szavazatszámláló bizottság tagjainak díjazását, akik nyugdíjasként látják el a feladatot? Hogyan alakul a közteher, ha a nők 40 éves öregségi nyugdíjában részesül az érintett, ha korhatár előtti ellátásban, illetve ha rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs járadékban? Álláskeresési járadék mellett megbízhatunk-e valakit ezen feladatok ellátásával?