52 talált cikk a korszerűsítés kifejezésre

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?

Kérdés: Településellátó szervezetünk épülete az önkormányzat tulajdonában van. Ezen épület gázkazánját fogja az önkormányzat kicseréltetni, és a gázellátó hálózatot és fűtési rendszert is átalakíttatja egyúttal. Az épület része a fűtési rendszer, tehát az épületre fogjuk aktiválni a beruházás értékét (tervek, kivitelezési számlák értéke). Kell-e az épület értékét csökkentenünk egyúttal a kiszerelt kazán valamilyen módon becsült értékével, hiszen jelenleg a könyveinkben csak az épület értéke szerepel, amelyben a régi kazán értéke is benne van? Helyénvaló-e, ha ezentúl az épületfelújításként kezelt beruházás értéke az épület értékcsökkenésének mértékével, tehát 50 év alatt íródik majd le?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?

Kérdés: A vizesblokkok átépítése (felújítása), akadálymentessé tétele minek minősül? A munkálatok együtt járnak a régiek lebontásával, majd az új eszközök beépítésével (csempézés, járólapozás, szaniterek beépítése, válaszfalak létrehozása stb.) Felmerülhet-e itt karbantartás, a karbantartási munkálatok halmozódása, vagy ez már felújításnak minősül? A gyakorlatot figyelembe véve, hol felújításnak, hol beruházásnak van besorolva.

Kérdés: Önkormányzatunk épületének felújítása 4 éve befejeződött. A használatbavételi engedély megadása a parkoló hiánya miatt húzódott idáig. A 2014-es nyitás során a befejezetlen beruházások között már nem szerepel a főkönyvi könyvelésben adat, tehát 2015-ben sem. Hogyan tudom ráaktiválni az épületre a felújítás értékét? A kataszterbe most került feladásra, az engedély megadását követően. Így viszont nincs meg az egyezőség a kataszter és a könyvelés között. (A könyvelést 2014-ben vettem át.)

Kérdés: Az önkormányzat több ingatlanán, épületén napelemes rendszert épített ki EU-s forrás igénybevételével. A támogatási szerződés csak beruházást említ. Figyelemmel az Szt. fogalommeghatározására, valamint az Áhsz.-re, mi a véleményük, esetünkben beruházásról vagy felújításról (korszerűsítés) van szó?

Kérdés: 1. Az Áhsz. 14. sz. melléklet VII. pontjában elő­írt tárgyieszköz-nyilvántartás vezetését milyen módon kell alkalmazni a gyakorlatban? Az eszközkartonokon feltüntetett (VII. pont szerinti) adatokkal, illetve a könyvelési tételek megjelenítésével teljesül-e a nyilvántartási kötelezettség, vagy az eszközkartonokon felül külön nyilvántartást kell vezetnünk? 2. Klíma és kamerarendszer vásárlása esetén hogyan történik a könyvviteli elszámolás? 3. A költségvetési szerv kézi porral oltó 6 kg-os tűzoltó készülékeket vásárolt 40 db-ot, hogyan történik az analitikus és könyvviteli nyilvántartásba vétel/elszámolás?

Kérdés: Keringetőszivattyú cseréjének könyvelése milyen módon történik? Jól gondolom, hogy karbantartásnak minősül, vagy önállóan, beruházásként kerüljön a nyilvántartásba?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Intézményünk az épület tetőszerkezetének födémcseréjét és a lapostető-szigetelés cseréjét végzi el. Mikor és hogyan tudunk különbséget tenni a munkálatok között, mikor tudjuk elszámolni a kiadásokat felújítási kiadásként, és mikor karbantartási kiadásként?