192 cikk rendezése:
11. cikk / 192 Bölcsődei dolgozó besorolása
Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.
12. cikk / 192 Besorolás egyetemi alapképzés alapján
Kérdés: Egyetemi oklevél címen kiadott diploma alapján, amely az egyetem egyik karának adott tagozatán, szakán történő egyetemi alapképzésről szól, besorolható-e a közalkalmazott a "H" fizetési osztályba?
13. cikk / 192 Iskolai gazdasági ügyintéző besorolása
Kérdés: Iskola gazdasági szervezetében dolgozó, tervezési és gazdálkodási feladatokat ellátó, érvényesítő gazdasági ügyintézőt, akinek legmagasabb iskolai végzettsége MA bölcsészdiploma, és emellett pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettsége is van, milyen osztályba soroljuk be?
14. cikk / 192 Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
15. cikk / 192 Közalkalmazotti besorolás alapjai, takarítónők besorolása
Kérdés: Egy középiskolában takarítok, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezem. Akinek szakmunkásvégzettsége van, de nem szakirányú, ők garantált bérminimumot kapnak. Én és még egy kolléganő minimálbért. Sértő, hogy egyazon munkáért különböző bért fizetnek.
16. cikk / 192 Oktatási intézménynél kisegítő dolgozók besorolása
Kérdés: Költségvetési oktatási intézménynél a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott kisegítő munkakörben a dolgozó "A"-"C" osztályba sorolható. "32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül." A portás és takarítói munkakörben alkalmazottak ugyanazon feladat ellátására iskolai végzettségük alapján más-más besorolásba kerülnek, mely feszültséget okoz intézményen belül. A kormányrendelet hatálybalépése előtt a kinevezéskori rendelkezéseknek megfelelően kinevezett dolgozókat át kell-e sorolni "A" osztályból "B"-"C" osztályba, ha a végzettségük megvan, vagy kizárólag a 2013. augusztus 31-től kinevezett dolgozókra vonatkozik a rendelkezés? Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban, hogy a 8 általános iskolai végzettséget igénylő takarítói, illetve portásfeladatokra "A" besorolással tudja felvenni a dolgozót, függetlenül annak végzettségétől?
17. cikk / 192 Óvodai dajka besorolása
Kérdés: Óvodai dajkát megillető illetmény összege megállapításában kérek segítséget. A munkakör betöltéséhez előírt képesítési előírásokat figyelembe véve minimálbér vagy garantált bérminimum illeti meg őket, melyet a 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában foglaltak szerint, további 7+3%-kal kell kiegészíteni. A hivatkozott jogszabály 32. §-ának (3) bekezdése értelmében a "B"-"D" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat megilleti a garantált bérminimum. A rendelet 2. melléklete szerint a dajka "A"-"D"-ig sorolható. A 8 általános iskolai végzettséggel és OKJ-s dajkaképesítéssel rendelkező dolgozót "A" vagy "B" fizetési osztályba sorolom? A munkáltató semmilyen egyéb (jogszabályi előírástól eltérő) képesítési feltételt nem kötött ki.
18. cikk / 192 Konyhai kisegítő besorolása – kell-e alkalmazni a garantált bérminimumot?
Kérdés: Gyermekétkeztetés területen foglalkoztatott konyhai kisegítő közalkalmazott besorolása ügyében kérnék tájékoztatást. A dolgozó ruházati eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Helyesen teszem-e, ha a "B" fizetési osztályba sorolom? A másik kérdésem, hogy "B" fizetési osztályban mindenképp jár-e a garantált bérminimum, vagy lehet "B" fizetési osztály besorolásnál minimálbért alkalmazni?
19. cikk / 192 Közalkalmazott besorolása, korábbi nem "közszférában" eltöltött munkaviszony figyelembevétele
Kérdés: Egy jelenleg közalkalmazott dolgozó érettségi birtokában 2004. január 1-jén kezdte meg munkaviszonyát (nem közszférában). 2013. június 1-jén egy költségvetési szervnél közalkalmazottként kezdett dolgozni érettségi meglétét igénylő recepciós munkakörben, ekkor fizetési besorolásának megállapításakor, a Kjt. 87/A. §-ának előírásait is figyelembe véve, a korábban nem közszférában eltöltött valamennyi munkaviszony is közalkalmazotti jogviszonyként került meghatározásra (mindegyik munkahelyén rendelkezett érettségivel), így 9 évet figyelembe véve D3 besorolási kategóriába soroltuk. A költségvetési szervnél 2014. augusztus 1-jén új munkakörbe került, amely munkakör betöltése felsőfokú képesítést igényelt (a 2011. évben megszerzett képesítése ennek megfelelt), ezért átsorolása vált szükségessé G kategóriába. Az új besorolás megállapításakor a 2004. január 1.-2013. március 31. közötti magánszférában eltöltött időből mennyi vehető figyelembe a felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésekor (az új G osztályba sorolásnál) közalkalmazotti jogviszonyként?
20. cikk / 192 1992. július 1-je utáni munkaviszony időtartamának beszámítása a besorolásnál
Kérdés: A közalkalmazottak besorolásával kapcsolatban a problémám a fizetési fokozat megállapítása során merült fel, mert nem tudom, hogy jól értelmezem-e a Kjt. 87/A. §-át. A fizetési fokozat megállapításához az 1992 utáni időszakban csak a közszolgálati (közalkalmazott, köztisztviselő stb.) jogviszonyok vehetők figyelembe, vagy az egyéni vállalkozói, a társas vállalkozói jogviszonyokon és a munkanélküli-ellátáson kívül valamennyi munkaviszony?