Prémiumévekre való jogosultság

Kérdés: 1974. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig dolgoztam egy kohászati üzemnél mint az Mt. alá tartozó munkavállaló, és 2001. február 1-jétől egy körjegyzőségnél mint köztisztviselő. A nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulására 2014. augusztus 1-jén leszek jogosult. Ha 2013-ban az új önkormányzati törvény következtében esetlegesen megszűnik a munkahelyem, a fenti jogviszonyok alapján jogosult lennék-e a prémiumévek programra?
Részlet a válaszából: […]  A prémiumévek programra Ön sajnos már nem lenne jogosult akérdésben szereplő esetben. A jelenlegi módosítások már csak a programban résztvevők helyzetét rendezik az aktuális jogszabályi változásoknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Szabadság számítása a gyermek gondozására tekintettel kért fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Önkormányzatunk köztisztviselője 2008. december 7-én fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte, hogy nevelni tudja a 2008. június 23-án született Anna nevű gyermekét (GYES-időtartam). Ezen időszakot megszakította a 2010. március 18-án született Zoltán nevű gyermeke miatt, akinek nevelésére szintén fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte 2010. szeptember 1-jétől 2012. március 18-ig, melynek letelte után munkába kíván állni. Hogyan számoljuk ki, hogy összesen hány nap szabadság illeti meg a dolgozót, amennyiben munkába kíván állni 2012. március 18-án?
Részlet a válaszából: […] ...Munka Törvénykönyve köztisztviselők esetében isalkalmazandó 130. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaviszonyszünetelésének időtartamára mely esetekben jár szabadság. Ennek c) pontja úgyszól, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Áthelyezés általános iskolából polgármesteri hivatalba

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a polgármesteri hivatalra. Ennek megfelelően a polgármesterihivatalnál foglalkoztatott gazdasági vezetővel köztisztviselői jogviszonyt kelllétesíteni.A Kjt. 25. §-ának (2) bekezdés szerint a közalkalmazottijogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Jubileumi jutalom számítása – fizetés nélküli szabadság figyelembevehetősége

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe az egyéves fizetés nélküli szabadság, melyet a közalkalmazott külföldön eltöltött tanuláshoz kapott?
Részlet a válaszából: […] ...1-jén márfennállt, és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony teljes időtartamát, amelymunkáltató a Kjt. hatálya alá került);– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Jubileumi jutalom prémiumévek után

Kérdés: Általános iskolai tanár vagyok. Prémium­éveim lejárnak októberben. Betöltöm 59. évemet, így előrehozott öregségi nyugdíjba megyek. Megvan a 40 év szolgálati időm (a főiskolát nappali tagozaton végeztem). A jegyző úr legutóbbi tájékoztatása szerint nem jár nekem a 40 éves jubileumi jutalom, mivel áprilisban életbe lépett egy olyan törvény (rendelet), amely ezt a jogosultságomat eltörli. Az a kérdésem, hogy valóban nem illet meg engem ez a jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...lépő – 2011. évi XXX. törvénnyelkihirdetett – módosítások következtében. Amire az önkormányzat jegyzője utal,az vélhetően a köztisztviselők tekintetében történt változás, miszerintkiegészítésre került a Ktv. 49/E. § a (7) bekezdéssel, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...A Ktv. 14. § (2) bekezdés alapján azonbanerre csak akkor van lehetőség, ha a közigazgatási szerv [jelen esetben az (A) körjegyzőség],a köztisztviselő és a másik közigazgatási szerv [esetünkben a (B), illetve a(C) körjegyzőség] megállapodik a köztisztviselőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Köztisztviselő jubileumi jutalma szempontjából figyelembe vehető idők

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozom 1993. 05. 04-től, azon belül 1994. 01. 01-jétől köztisztviselőként. Az előző munkaviszonyaimat elismerték közszolgálati jogviszonynak. 1976. 07. 01-jén kezdtem dolgozni, a munkaviszonyom folyamatos, kieső időm nem volt, így 2011. 07. 01-jén 35 éves munkaviszonnyal rendelkeztem. 1976. 07. 01.-1993. 05. 02-ig dolgoztam az ÁFÉSZ-nál, községi tanácsnál és termelőszövetkezetnél. 1993. 05. 04-től dolgozom a polgármesteri hivatalban (jelenleg is). A munkáltatóm a Ktv. 49/E. § (3) bekezdésére hivatkozva tájékoztatott, hogy részemre a 35 éves jubileumi jutalom nem jár (25 és 30-at megkaptam). Jár-e nekem a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultságánakmegállapításakor is a közszolgálati jogviszonyban töltött időt kell figyelembevenni [Ktv. 72. § (1)–(2) bek.], azzal az eltéréssel, hogy a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg az 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők

Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyáraterjed ki [Kjt. 1. § (1) bek.]. Ettől eltérő rendelkezést csak törvényállapíthat meg (pl. a köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi szervekalkalmazottainak, valamint a bírák és ügyészek jogviszonyát szabályozótörvények)"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Polgármesteri hivatal gazdasági vezetőjének pótszabadsága és illetménye

Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatnál a köztisztviselőt évi 25 munkanapalapszabadság illeti meg. A vezető beosztású köztisztviselőnek a besorolástólfüggő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság jár, melynek mértékeosztályvezetőnél 11, főosztályvezető-helyettesnél 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
1
24
25
26
55