Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Ugyanakkor a (4) bekezdés lehetőséget ad arra, ha a munkavállaló nem kéri, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Dolgozó részére iskolába járás címén kifizetett útiköltség elszámolása

Kérdés: A munkáltató tanulmányi szerződésben vállalta az iskolába járás útiköltségének megtérítését. Hol van szabályozva, hogyan kell elszámolni a tovább tanuló dolgozó iskolába járás címén kifizetett útiköltségét?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés, illetve tanulmányok költségeinek munkáltatói megtérítése (átvállalása) nem keletkeztet adókötelezettséget, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Megbízási szerződés kötése saját dolgozóval

Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyára tekintettel további munkavégzési viszonyt csak korlátozásokkal létesíthet: nem létesíthet olyan jogviszonyt, ami a munkakörével összeférhetetlen, munkaköri feladatának ellátására munkáltatójával további jogviszonyt nem létesíthet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában. Beleértve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatást is. (58. § (2), (3), (4) és (6) bek.)Az 59. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Személyi alapbér fogalma

Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései biztosítják a garantált illetmény meghatározott százalékkal való megemelését. Pl. abban az esetben, ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Munkavállalónak juttatott mobiltelefon-feltöltőkártya adókötelezettsége

Kérdés: Munkatársunk munkaköre és feladatai megkövetelik az állandó elérhetőséget és esetenként az ügyintézést. Lehetséges-e az intézmény által juttatott mobiltelefon-feltöltőkártya adómentessége, ha a dolgozó nyilatkozik arról, hogy csak a munkájához használja azt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló kizárólag a munkaköri feladatainak az ellátásához használja a mobiltelefont, akkor a telefon juttatása és a telefonbeszélgetések díjának a megtérítése miatt sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége. Ehhez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Vizsgáztatási díj kifizetése

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Részlet a válaszából: […] A vizsgáztatásra irányuló szerződések formájának meghatározása nem adójogi kérdés. A külső vizsgáztatók megbízása többféle módon is történhet. A megbízás alapján történő kifizetések elszámolására vonatkozó szja-szabályok nem változtak az előző évhez képest....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Felmentési tilalom

Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. Az alkalmatlanságot olyan bizonyított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony és köztisztviselői jogviszony is. A munkáltató kötelessége annak megállapítása, hogy melyek az adott munkahelyen azok a munkakörök, amelyek képernyős munkakörnek minősülnek, azaz a munkavállaló munkaidejéből legalább négy órában képernyős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj

Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 24. §-ának előírása szerint ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg másnak a munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
75
76
77
79