Az áfaarányosítás tételei
Kérdés
Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2002. november 12-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 29
[…] áfaköteles, ha azért a juttató cserébe elvár valamilyen viszontszolgáltatást. Az összegért végzett tevékenység feltüntetésével, annak megfelelő adómértékkel számlázni szükséges (de legalább nyugtával bizonylatolni kell). Ha fejezeti kezelésű előirányzatból vagy elkülönített állami pénzalapból nyerik el a pályázatot, akkor nem kell áfát számolni és áfatartalmú bizonylatot kiállítani. Ilyen esetben (vagyis, ha ellenérték a pénzösszeg) az arányosításnál is annak megfelelően kell csak a nevezőben vagy a számlálóban és a nevezőben is feltüntetni, hogy tárgyi mentes vagy adóköteles szolgáltatás (értékesítés) ellenértéke. Ha nem ellenérték az átvett pénzeszköz és a pályázaton elnyert pénzösszeg, fő szabályként csak a nevezőben, mint tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó tétel tüntetendő fel. Ha azonban kimutathatóan (azonosíthatóan) ellenértékért végzett adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, és az abból befolyt saját bevétel nem fedezi az azzal kapcsolatos költségeket, akkor a különbözet fedezésére fordított összeg a nevező mellett a számlálóban is figyelembe vehető. Az intézményfinanszírozásos támogatást mindenképpen figyelembe kell venni az arányosítás során. Abból akkora összeget lehet feltüntetni a nevező mellett a számlálóban is, amennyivel az ellenértékért végzett adóköteles tevékenység költsége meghaladja annak bevételét. A maradék összeget (illetve ha az adóköteles tevékenység a kiadás fedezésére elegendő saját bevételt termel, akkor annak teljes összegét) kizárólag a nevezőben lehet szerepeltetni. Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, így nem áfaköteles, valamint nem is számlázandó. A központi költségvetésből leosztott szja-bevételt figyelembe kell venni az arányosítás során (az intézményfinanszírozásos támogatáshoz hasonló módon), mivel azt támogatásként kapják. Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot (számla, nyugta) nem állíthatnak ki, mert nem áfaköteles az utalás. Ha az önkormányzat intézményei önálló áfaalanyok, és a támogatást kimutathatóan az intézményeknél képződött mutatószám, normatívák alapján utalják, úgy azt a költségvetési szervnél, mint más nevében és javára beszedett pénzösszeget, nem kell szerepeltetni, és nem is kell (lehet) áfatartalmú számlával (nyugtával) kísérni. Áfafizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az intézmények nem önállóan alanyai az áfának, akkor az intézményfinanszírozásos támogatásnál leírtakat kell alkalmazni, azaz az arányosítás […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2002. november 12-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 29
[…] áfaköteles, ha azért a juttató cserébe elvár valamilyen viszontszolgáltatást. Az összegért végzett tevékenység feltüntetésével, annak megfelelő adómértékkel számlázni szükséges (de legalább nyugtával bizonylatolni kell). Ha fejezeti kezelésű előirányzatból vagy elkülönített állami pénzalapból nyerik el a pályázatot, akkor nem kell áfát számolni és áfatartalmú bizonylatot kiállítani. Ilyen esetben (vagyis, ha ellenérték a pénzösszeg) az arányosításnál is annak megfelelően kell csak a nevezőben vagy a számlálóban és a nevezőben is feltüntetni, hogy tárgyi mentes vagy adóköteles szolgáltatás (értékesítés) ellenértéke. Ha nem ellenérték az átvett pénzeszköz és a pályázaton elnyert pénzösszeg, fő szabályként csak a nevezőben, mint tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó tétel tüntetendő fel. Ha azonban kimutathatóan (azonosíthatóan) ellenértékért végzett adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, és az abból befolyt saját bevétel nem fedezi az azzal kapcsolatos költségeket, akkor a különbözet fedezésére fordított összeg a nevező mellett a számlálóban is figyelembe vehető. Az intézményfinanszírozásos támogatást mindenképpen figyelembe kell venni az arányosítás során. Abból akkora összeget lehet feltüntetni a nevező mellett a számlálóban is, amennyivel az ellenértékért végzett adóköteles tevékenység költsége meghaladja annak bevételét. A maradék összeget (illetve ha az adóköteles tevékenység a kiadás fedezésére elegendő saját bevételt termel, akkor annak teljes összegét) kizárólag a nevezőben lehet szerepeltetni. Az intézményfinanszírozásos támogatás nem ellenérték, így nem áfaköteles, valamint nem is számlázandó. A központi költségvetésből leosztott szja-bevételt figyelembe kell venni az arányosítás során (az intézményfinanszírozásos támogatáshoz hasonló módon), mivel azt támogatásként kapják. Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatot (számla, nyugta) nem állíthatnak ki, mert nem áfaköteles az utalás. Ha az önkormányzat intézményei önálló áfaalanyok, és a támogatást kimutathatóan az intézményeknél képződött mutatószám, normatívák alapján utalják, úgy azt a költségvetési szervnél, mint más nevében és javára beszedett pénzösszeget, nem kell szerepeltetni, és nem is kell (lehet) áfatartalmú számlával (nyugtával) kísérni. Áfafizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az intézmények nem önállóan alanyai az áfának, akkor az intézményfinanszírozásos támogatásnál leírtakat kell alkalmazni, azaz az arányosítás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
