Önkéntes önsegélyező pénztárak


Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. augusztus 30-án (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1161

[…] pénztáraknak a Cst. rendelkezéseinek szellemében, az ott kijelölt feltételrendszer, illetve preferenciák figyelembevételével kell végezniük segélyezési tevékenységüket. Ugyanakkor nem kötelesek a Cst. rendelkezéseinek betű szerint történő átvételére. Az Eösz. 3. § c) pontja alapján az önsegélyező pénztárak által nyújtható szociális ellátások jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátásként nyújthatók. A rendelet 4. §-a azt is kimondja, hogy az ilyen ellátási formák esetében meg kell jelölni, hogy az ellátást mely jogszabály által előírt szociális kötelezettség alapján nyújtja a pénztár. A feltételek tehát semmiképpen nem lehetnek formálisak. Mindenképpen törvénysértőnek kell tehát tekinteni például az olyan szabályozást, amely a tagságot automatikusan jogosítja a segélyre. A pénztár szabályzatában ezen ellátások igénybevételére a rászorultság elvén alapuló feltételrendszert kell kidolgozni. A pénztár a saját maga által kialakítandó feltételrendszerben azon kockázatokat veheti figyelembe, melyeket a jogalkotó a szociális tárgyú szabályozás során kockázatként akceptál, és azok bekövetkezése esetén a személynek támogatást biztosít (pl. fogyatékosság, munkaképesség csökkenése, jövedelemhez képest aránytalanul magas lakásfenntartási költségek, közüzemi és egyéb adósságok felhalmozódása, átmenetileg a megélhetést veszélyeztető helyzetbe kerülés, beteg hozzátartozó ápolásához kapcsolódó terhek stb.). A leírtakat összefoglalva: a pénztár a szabályozás feltételrendszerének és preferenciáinak alapulvételével végezheti szociális segélyezési tevékenységét. Ugyanakkor a jogosultak körét a jogszabályban foglaltaknál tágabban is meghatározhatja, tehát a "törvény betűjéhez" ez esetben sincs kötve. Amennyiben a pénztár […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.