Reprezentáció
Kérdés
A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. május 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3174
[…] bekezdésének b) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül. (Megjegyzendő, hogy 2012. január 1-jétől ez utóbbi juttatás után is ugyanolyan mértékű adót és ehót kell fizetnie a költségvetési intézménynek, mint a reprezentáció keretében nyújtott juttatások után.) Mindezekből következően a vendéglátásra vagy más szolgáltatásra fordított kiadás reprezentációként történő elszámolásakor a könyvelési alapbizonylaton (amely semmiképpen nem lehet egy "bolti" nyugta) túlmenően dokumentálni kell azt is, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően reprezentációs alkalomnak minősül az a rendezvény vagy esemény, amellyel kapcsolatosan a kiadások felmerültek. Azt, hogy a reprezentációs alkalom bizonyítására milyen dokumentáció alkalmas, illetve fogadható el egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, konkrétan nem írja elő a törvény. Sokféle reprezentációra okot adó alkalom, esemény, rendezvény lehet, így nem is lenne célszerű a bizonyításra alkalmas dokumentációk körét a törvényben rögzíteni, illetve korlátozni. A reprezentáció körülményeitől, az egyes alkalmak helyétől, jellegétől függően elfogadható dokumentumok lehetnek a következők. Ha például az intézmény a többnapos szakmai továbbképzését, konferenciáját egy vidéki szállodában szervezi meg, akkor mindenképpen ajánlott megőrizni a hivatalos programot, esetleg – ha volt ilyen – a videofelvételt, mert így bizonyítható, hogy a nap nagy részében szakmai elfoglaltsága volt a résztvevőknek. Ennek hiányában – a konferencia helyszíne miatt – feltételezhető akár az is, hogy a résztvevők szabadidős programját finanszírozta az intézmény. Egyéb hivatali (a különböző szervezeti egységek részvételével megtartott) értekezletek esetében célszerű jelenléti ívet aláíratni az értekezleten megjelent munkatársakkal. Ha az értekezletre "külsős" vendégeket is meghívnak, akkor az ő nevüket elegendő csak feljegyezni. Ugyanígy elfogadható, ha az éttermi számlára feljegyzik a vendégül látott személyek nevét, és azt, hogy a vendéglátásra milyen alkalomból került sor (ilyen alkalom lehet például egy önkormányzatnál a testvérváros küldötteinek részvételével megszervezett munkaebéd). Megfelelő lehet az is, ha nem a számlára, hanem egy, a számla mellékleteként kezelt külön lapra kerül ez a feljegyzés. Abban az esetben, ha az intézmény meghatározott időközönként például kávét, üdítőt, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. május 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3174
[…] bekezdésének b) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül. (Megjegyzendő, hogy 2012. január 1-jétől ez utóbbi juttatás után is ugyanolyan mértékű adót és ehót kell fizetnie a költségvetési intézménynek, mint a reprezentáció keretében nyújtott juttatások után.) Mindezekből következően a vendéglátásra vagy más szolgáltatásra fordított kiadás reprezentációként történő elszámolásakor a könyvelési alapbizonylaton (amely semmiképpen nem lehet egy "bolti" nyugta) túlmenően dokumentálni kell azt is, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően reprezentációs alkalomnak minősül az a rendezvény vagy esemény, amellyel kapcsolatosan a kiadások felmerültek. Azt, hogy a reprezentációs alkalom bizonyítására milyen dokumentáció alkalmas, illetve fogadható el egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, konkrétan nem írja elő a törvény. Sokféle reprezentációra okot adó alkalom, esemény, rendezvény lehet, így nem is lenne célszerű a bizonyításra alkalmas dokumentációk körét a törvényben rögzíteni, illetve korlátozni. A reprezentáció körülményeitől, az egyes alkalmak helyétől, jellegétől függően elfogadható dokumentumok lehetnek a következők. Ha például az intézmény a többnapos szakmai továbbképzését, konferenciáját egy vidéki szállodában szervezi meg, akkor mindenképpen ajánlott megőrizni a hivatalos programot, esetleg – ha volt ilyen – a videofelvételt, mert így bizonyítható, hogy a nap nagy részében szakmai elfoglaltsága volt a résztvevőknek. Ennek hiányában – a konferencia helyszíne miatt – feltételezhető akár az is, hogy a résztvevők szabadidős programját finanszírozta az intézmény. Egyéb hivatali (a különböző szervezeti egységek részvételével megtartott) értekezletek esetében célszerű jelenléti ívet aláíratni az értekezleten megjelent munkatársakkal. Ha az értekezletre "külsős" vendégeket is meghívnak, akkor az ő nevüket elegendő csak feljegyezni. Ugyanígy elfogadható, ha az éttermi számlára feljegyzik a vendégül látott személyek nevét, és azt, hogy a vendéglátásra milyen alkalomból került sor (ilyen alkalom lehet például egy önkormányzatnál a testvérváros küldötteinek részvételével megszervezett munkaebéd). Megfelelő lehet az is, ha nem a számlára, hanem egy, a számla mellékleteként kezelt külön lapra kerül ez a feljegyzés. Abban az esetben, ha az intézmény meghatározott időközönként például kávét, üdítőt, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
