77 talált állásfoglalás a behajtás kifejezésre

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?

Kérdés: Egy önkormányzat lakossági hulladék elszállításával kapcsolatban olyan megállapodást kötött a vállalkozással, hogy alacsonyabb díjat számít fel szolgáltatásaiért a lakosságnak, ha az önkormányzat vállalja a lakossági díjak beszedését. A vállalkozás az önkormányzatnak leszámlázza a lakossági díjak teljes összegét egy összegben, és mellette kiküldi a vállalkozás nevével mint szállító, és az egyes lakosok nevére mint vevő, az egyedi számlákat, melyek alapján az önkormányzat beszedi a lakosságtól a díjakat. Azonban vannak, akik nem fizetnek, akiktől nem lehet beszedni a pénzt. Az önkormányzatnak, mivel ez nem költségvetési bevétel és kiadás, hogyan kell könyvelnie a vállalkozásnak kifizetett teljes összeget, illetve a lakosoktól beszedett bevételt, és mi a teendő a hátralékosokkal?

Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?