72 kérdés-válasz a behajtas kifejezésre

Találati lista:

1. cikk / 72 Gyermekétkeztetés díjhátralék esetén

Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

2. cikk / 72 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

3. cikk / 72 Kórházi letét kezelése

Kérdés:

Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

4. cikk / 72 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

5. cikk / 72 Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája

Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

6. cikk / 72 Intézményi kintlévőség behajtása

Kérdés: Milyen lehetősége van az intézménynek, ha a szolgáltatási díját (pl. bölcsődei gondozási díj, étkezési díj) nem fizetik meg? Mi ennek a menete?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

7. cikk / 72 Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

8. cikk / 72 Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

9. cikk / 72 Iskolai étkeztetés térítése

Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

10. cikk / 72 Önkormányzati intézményi pszichológus lyukasórája

Kérdés: Önkormányzati intézményünk a család- és gyermekjóléti feladatainak ellátása keretében pszichológust alkalmaz megbízási szerződés keretében meghatározott havi óraszámban. A szolgáltatás iránt nagy az igény. A szolgáltatást igénybe vevők javarészt általános iskolás korú gyermekek, akik az iskola jelzése alapján kerülnek a pszichológushoz. A pszichológust az intézmény fizeti saját költségvetéséből, az ellátottak számára ingyenes a szolgáltatás. Sajnos több esetben előfordult már, hogy a szülők a megbeszélt időpontra nem viszik el a gyermeküket a tanácsadásra, és ezt előzetesen nem is jelzik. Emiatt több óra kihasználatlan marad, mert hirtelen nem tud mást behívni a megüresedett időpontra a szakember. A pszichológus azonban ezeket az órákat is leszámlázza az intézmény részére, mivel nem az ő hibájából történt a "lyukasóra". Az intézmény kérhet-e a szülőktől "kártérítést" azokban az esetekben, amikor a megbeszélt időpont előtt minimum 24 órával nem jelzik előre az ellátottak, hogy az időpont nem megfelelő, mert betegség vagy bármi más elfoglaltság közbejött?! Véleményünk szerint a pszichológus óradíjának (12.000 Ft) 50%-a körüli összeg megfizetésére vonatkozó kötelezés talán megszüntetné ezt a rossz gyakorlatot. Ez szabályos lenne? Milyen jogcímen és milyen dokumentumban kellene szabályozni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.