538 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?

Kérdés: Az óvodavezető jelzése a következő: „a bölcsődei dajka és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bérbesorolásának áttekintése során megállapítható, hogy egyes esetekben a dolgozók magasabb fizetési fokozatba kerültek besorolásra annál, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek.
Dajka besorolása: B11 fokozat helyett B1 fokozatba kell besorolni.
Középfokú kisgyermeknevelő: E7 helyett E2 fokozatba kell besorolni.
A jelenlegi gyakorlat ettől eltérően, a végzettség megszerzését megelőző időszakot is figyelembe vette, ami a bértábla szerinti besorolás túlzott megállapítását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti bérbesorolás jogszabályban meghatározott szabályozás alá esik, annak módosítása mérlegelés tárgyát nem képezheti.
A fentiek alapján indokolt és szükséges a bölcsődei dajka és a középfokú kisgyermeknevelő fizetési fokozatának felülvizsgálata és jogszabály szerinti helyesbítése a jövőre nézve. Kérem szíves intézkedését a bérbesorolások felülvizsgálata és szükség szerinti kijavíttatására a jogszabályoknak megfelelően.
Indoklás:
A közalkalmazotti jogviszonyban állók besorolási fokozatát a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési osztályok meghatározása a Kjt. 61. §-a alapján történik. Az említett közalkalmazottak esetében fokozat megállapításakor nemcsak a Kjt. 87/A. §-a szerinti jogviszonyok lettek figyelembe véve, hanem az addigi, munkaviszonyban eltöltött időszakok is úgy, hogy az érintettek abban az időszakban a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel nem rendelkeztek [257/2000. Korm. rendelet]. Ez a rendelet tartalmazza a közalkalmazottak fizetési pótlékait, beleértve a bölcsődei pótlékot is. A pótlék mértékét a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A fizetési osztály tehát a végzettséghez és a munkakörhöz kötődik, míg a fizetési fokozat a szolgálati idővel (közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel) kapcsolódik.”
Szeretnénk választ kapni arra, hogy jól vannak-e besorolva a dolgozók, illetve, ha nem, hogyan kell eljárnunk a hiba kijavítása céljából.
1. Középfokú végzettségű bölcsődei dajka
– Egy szövetkezet; 1994. 09. 06. – 1994. 12. 30.; 3 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1995. 01. 09. – 1998. 09. 30.; 3 év 8 hó; 22 nap betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1998. 10. 01. – 2022. 08. 25.; 23 év 10 hó 25 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint közös megegyezés
– GYES; 2017. 01. 27. – 2025. 01. 25; tartósan beteg gyermek jogán 2022. 08. 25-től méltányossági munkaviszony nélkül
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; bölcsődei dajka; közalkalmazott határozatlan
A bölcsődei dajka bizonyítvány megszerzésének dátuma 2022. 04. 04.
Jelenlegi besorolása B11.
2. Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő
– Egy kft.; 2003. 07. 07. – 2003. 12. 31.; 5 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egyéni vállalkozó; 2004. 02. 02. – 2009. 11. 18.; 5 év 9 hó 17 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy biztosító zrt.; 2010. 11. 08. – 2015. 04. 29.; 4 év 5 hó 22 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 2015. 08. 01. – 2019. 02. 11.; 3 év 6 hó 18 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 01. 07. – 2021. 02. 28.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 03. 01. – 2021. 05. 12.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott közös megegyezés
– Egy óvoda és bölcsőde; 2021. 05. 13. – 2022. 12. 31.; 1 év 7 hó 19 nap; kisgyermeknevelő; közalkalmazott határozott idő lejárta
– Egy vármegyei kormányhivatal; 2023. 01. 01. – 2023. 03. 13.; munkanélküli-járulék
– Egy kft.; 2023. 05. 01. – 2023. 08. 31.; 4 hó; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint munkavállalói felmondás
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; kisgyermeknevelő közalkalmazott határozatlan
A kisgyermeknevelői bizonyítvány megszerzésének dátuma 2020. 11. 13.
Jelenlegi besorolása B7.

Kérdés: Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Kérdés: Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségve-tés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

Kérdés: A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb öss-ztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettséget hogyan kell kiszámítani? Az ingatlan megvásárlása 2019. évben történt házassági vagyonközösségben, és a feleség nevére került 100%-ban. A házaspár 2021-ben elvált. A házassági vagyonközösség megosztására 2022. évben került sor, amikor ez az ingatlan 100% tulajdonban a férj nevére került. Most az ingatlant el szeretné adni a férj. A szerzés éve mi lesz a férj szempontjából?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?