Találati lista:
1. cikk / 523 Az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentesség
Kérdés: 2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
2. cikk / 523 Importáfa visszaigénylése
Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
3. cikk / 523 Pótszabadság egészségkárosodás esetén
Kérdés: Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória.
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez?
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez?
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?
4. cikk / 523 Eseti közterület-használati díj számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?
5. cikk / 523 Beruházás áfájának elszámolása
Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?
6. cikk / 523 Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
7. cikk / 523 Örökölt ingatlan értékesítése utáni adókötelezettség
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?
8. cikk / 523 10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők
Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
9. cikk / 523 Főkönyvi számlák záró egyenlege
Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
10. cikk / 523 Védjegyhasználati díj
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?
