481 cikk rendezése:
1. cikk / 481 Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
2. cikk / 481 Nyugdíjas köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?
3. cikk / 481 Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták
Kérdés: Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
4. cikk / 481 Vállalkozói maradvány felhasználása
Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?
5. cikk / 481 Hivatalsegéd szabadsága
Kérdés: Önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó hivatalsegéd van foglalkoztatva határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg 115 nap ki nem adott szabadsága van nyilvántartva, mely az előző vezetés ideje alatt halmozódott fel. Kiadható-e a bent ragadt szabadsága a dolgozónak? Ugyanezen foglalkoztatott tekintetében kérdezem, hogy kötelező-e megadni neki a garantált bérminimumot? A végzettsége 8 általános és ruha-ipari szakmunkás, de – véleményem szerint – a munkakör betöltéséhez nem szükséges a végzettsége.
6. cikk / 481 Kötelezettségvállalás
Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”
7. cikk / 481 Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
8. cikk / 481 Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére
Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
9. cikk / 481 Intézményi engedélyezett létszám
Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
10. cikk / 481 Ingatlan szerzési időpontja
Kérdés:
Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?
