Nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminál

Kérdés: Az informatikai szolgáltatások közé van sorolva a POS-terminálok után fizetett bérleti díjak ellenértéke, az alábbi meghatározással: "nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminál". A nem mechanikus fogalom alatt milyen készülékeket kell érteni (melyik mechanikus)? Egy általános, pl.: OTP Bank által kitelepített hordozható POS-terminál idetartozik?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-ának 2. pontja szerint informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Rovatrend – polgármesteri hivatal weboldalának felújítása

Kérdés: Polgármesteri hivatal weboldalának felújítását rendeli meg. A szerződés szerint a felújításba a portál átalakítása, a meglévő adatok átemelése, helyszíni telepítés, oktatás tartozik. A weboldal forráskódja a fejlesztés lezártával CD-lemezen a polgármesteri hivatal részére kerül átadásra. Milyen rovaton javasolják elszámolni a fent részletezett tevékenységeket?
Részlet a válaszából: […] A felhalmozási kiadáson belül, az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kerül kimutatásra a megszerzett jog, amely nem kapcsolódik ingatlanhoz (így a weboldal használata is). Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű tárgyi eszköznek minősül, ha az államháztartás szervezete tevékenységét éven túl szolgálja, és 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó a bekerülési értéke.Ha a "tárgyi eszköz"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címke:

Bekerülési érték

Kérdés: Beruházáshoz, illetve felújításhoz kapcsolódó, külön számlán szereplő szállítási költség, műszaki ellenőrzés és közbeszerzési díj részét képezi-e a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszából: […] A bekerülési érték tartalma a használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök idegen vállalkozó általi beruházása esetén a következő:– a bővített, átalakított stb. eszköz üzembe helyezése érdekében,– az üzembe helyezésig felmerült,– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Bekerülési érték

Kérdés: A bekerülési értéknek részét képezi-e a szállítási költség, ha
– az eszköz azonnal üzembe helyezésre kerül,
– nem kerül azonnal üzembe helyezésre,
– a szállítási költség az eszköz számláján szerepel,
– külön számlán szerepel,
– a szállító nem azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válasz attól is függ, hogy vásárolt, saját kivitelezésű, idegen vállalkozó által kivitelezett tárgyi eszközről, illetve felújításról stb. van-e szó.Az üzembe helyezés bekövetkeztéig kerül figyelembevételre, hogy mi a bekerülési érték része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címke:

Bekerülési érték

Kérdés: A 2014. január 1. után beszerzett 200 ezer Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékébe bele kell számítani az állományba vételig felmerült összes költséget (például a szállítási költséget)?
Részlet a válaszából: […] Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök a kettő­százezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök.A bekerülési értéket az Áhsz. 15., 16. és 16/A. §-ában foglaltak szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címke:

Országos Pályaépítési Program keretében megvalósult műfüves labdarúgópályák számviteli nyilvántartása

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 148. §-ának (1)–(3) bekezdései szabályozzák a házipénztárból történő készpénzkifizetésre vonatkozó szabályokat. Az (1)–(2) bekezdések minden költségvetési szervre nézve rögzítik, hogy a házipénztárba készpénz vehető fel, illetve azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenésének összegét az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján kell elszámolni.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű tárgyi eszköznek minősül, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Előzetes kötelezettségvállalás

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?
Részlet a válaszából: […] A 2014. évi könyvekbe csak azokat a számlákat lehet kötelezettségként felvenni, amelyek jogilag, gazdaságilag a mérlegforduló napján már fennállnak, léteznek. A következő évre vonatkozó számlák csak a 2015. évi folyó könyvelés keretében könyvelhetők. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
Kapcsolódó címke:
1
3
4
5