3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató felhalmozási célú KEOP támogatást kapott 100%-ban, az áfával növelt összegben. Az aktiválás nettó összegben történik az Áht. szerint, a kapott felhalmozási célú támogatás elhatárolásra kerül. Visszavezetés az értékcsökkenésnek megfelelő összegben, de ez alacsonyabb lesz, mint az eredetileg elhatárolt összeg, tehát az elhatároláson az elhasználódási idő eltelte után még maradna összeg. Mi a helyes megoldás? Többet kell visszavezetni, mint az adott év elszámolt értékcsökkenési leírása?

Kérdés: A Vgtv. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján városunk önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?

Kérdés: A megyei önkormányzat alapfeladata 2012. január 1-jétől jelentősen átrendeződött, a Mötv. 27. §-a alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatot lát el. Ez – többek között – a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtását fogja jelenteni. A 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Korm. rendelet 5. mellékletének 3.8.2.3. alpontja a következőket tartalmazza: "A megyei önkormányzat – a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül – a területén található települési önkormányzatok és területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén a megyei jogú város járásában található települési önkormányzatok esetében is, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a 3.12.1. pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri." A leírtak alapján – amennyiben a települési önkormányzat kéri a vonatkozó pályázati típusoknál – köteles önkormányzatunk a projektek elő­készítésében és megvalósításában részt venni, melynek mértéke a Korm. rendelet 5. melléklet 5.12.1 pontja szerint:
– projekt-előkészítés, tervezés 5%,
– a közbeszerzési eljárás lefolytatása 1%,
– projektmenedzsment 2,5%,
a projekt összes elszámolható költségére vetített százalékos arányban.
A leírtak felvetik annak kérdését, hogy abban az esetben, ha önkormányzatunk a fentiekben rögzítettek alapján végzi a vonatkozó feladatokat, az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti közhatalmi, azon belül közigazgatási jogalkalmazói tevékenységnek minősül-e ez a tevékenység? Ezek a tevékenységek elsősorban humán erőforrást igényelnek, finanszírozásuk jelentős terhet jelent önkormányzatunknak. Általános forgalmi adó fizetése esetén tovább nehezedik pénzügyi pozí­ciónk, tekintettel arra, hogy a befizetendő adóval szemben minimális visszaigényelhető adóval számolhatunk.

Kérdés: Ha a települési önkormányzat – szociális alapszolgáltatást nyújtó – költségvetési szerve az ellátottak részére egységes karácsonyi csomagot ad, az (az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.35 pontja alapján) adómentes juttatásnak minősül?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete enyhíteni kívánja a városban élő szülők iskoláztatáshoz kapcsolódó anyagi terheit, ezért támogatásban részesíti azon szülőket, akik a jogszabályokban rögzített kedvezményekben nem részesülve, térítés ellenében jutnak az általános és középiskolában tanuló gyermekeik oktatásához szükséges tankönyvekhez. Fenti támogatást önkormányzati rendelet alapján biztosítjuk (tankönyvtámogatás), jövedelemvizsgálat nélkül, azzal a feltétellel, hogy a kapott támogatással az önkormányzat részére el kell számolni. Alkalmazható-e ebben az esetben a fenti támogatás vonatkozásában az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Amennyiben a támogatás cél szerinti felhasználása megvalósul, és erről a szülő elszámol, ebben az esetben nem minősül bevételnek, így sem a kifizető számára sem a támogatott számára nem jár adófizetési kötelezettséggel?

Kérdés: A tanulók egy része a korábban önálló községként működő, ám a várossá váláskor a településhez kapcsolódva településrésszé alakult területekről, vagyis közigazgatási határon belülről jár autóbusszal iskolába. Számukra a jogszabályok alapján (mivel közigazgatási határon belülről járnak) a KLIK nem téríti meg a bejárás költségeit. Képviselői javaslatra a településrészi lakóhely és az iskolához közel eső autóbusz-állomás közötti utazásra szolgáló, a tanév hónapjaira megvásárolt, tanuló nevével ellátott bérletek ellenértékét teljes összegben megtérítenénk a részönkormányzatok területén érvényes lakcímmel rendelkező tanuló törvényes képviselőjének, helyi költségvetési rendeletünkben foglalt költségtérítésként. Alkalmazható-e ebben az esetben is az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Vagyis a helyi rendelet alapján kifizetett költségtérítés sem minősül bevételnek, amennyiben erről a támogatott elszámol? Elegendő a névre szóló utazási bérlettel elszámolnia, vagy szükséges a nevére kiállított számla?

Kérdés: Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?