519 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?

Kérdés: Mit értünk közforgalmi úton a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetében?

Kérdés: Tiltja-e az államháztartás működésére vonatkozó jogszabály köztisztviselő hozzátartozója részére ajándékutalvány kifizetését?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató vállalkozó, köteles-e vagy csak adhat utazási támogatást a vidékről bejáró dolgozójának? Ha igen, milyen mértékben köteles támogatni? Ha autóval jár be a dolgozó, ezt hogyan befolyásolja?

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (2) bek. bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Hogyan kell értelmezni a közforgalmi úton mért távolságot? A helységnév jelzőtáblától, vagy konkrétan a munkahely és a lakás közötti távolságot kell figyelembe venni?

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?

Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?