513 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk előreláthatólag 2007. július 1-jétől táppénzre megy, mert gyermeket vár és szülni fog (2007. július 27-re van kiírva, tehát akkortól megy majd GYED-re). A kérdésünk, hogy milyen összegben jár neki a ruházati költségtérítés, tekintettel arra, hogy a 6 hónapot nem fogja meghaladni a jogviszonyának szünetelése?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?

Kérdés: Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?

Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Uniós pályázat alapján (melyet a Mobilitas kezel), az Európai Önkéntes Szolgálat keretében fogadtunk egy lengyel önkéntes diáklányt. Uniós előírás alapján 150 euró/hó (39 300 Ft/hó) étkezési költséget, 120 euró/hó (31 440 Ft/hó) zsebpénzt, valamint 6900 Ft utazási bérletet (budapesti helyi közlekedés) kell fizetnünk elszámolási kötelezettség nélkül. Kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy fenti kifizetések adómentes költségtérítésnek minősülnek-e!

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Közalkalmazottainkat zömmel mint helyi, budapesti lakosokat kezdtük alkalmazni. Sokéves folyamatos jogviszony után egyre gyakoribbá válik, hogy vidékre költöznek alkalmazottaink. A közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járáshoz közforgalmú vasutat vagy távolsági autóbuszt vesznek igénybe. Utazási költségtérítési igényüket természetesen benyújtják a munkáltató felé, amely esetenként 10-20 ezer Ft/fő is lehet havonta. Ez évközi változás, tehát költségvetésünkben előre nem tervezett. A munkáltató köteles a költségtérítést biztosítani? Az alkalmazás költségtakarékos megfontolásból, lehetőség szerint helyi lakosok felvételével történik.

Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?

Kérdés: Az önkormányzatnál a közművelődési feladatokat megállapodás keretében egy betéti társaság látja el. A megállapodás alapján megbízási díjra jogosult a bt. A megbízási díj kifizetésének alapja a bt. által kibocsátott számla. A számla összege az alábbi bontásban került feltüntetésre: – kulturális szolgáltatótevékenység áfa nélküli egységára + áfa, – költségtérítés áfa nélküli egységára + áfa összege. Helyes-e a bt. által kiállított számla? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak?