140 talált állásfoglalás a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: A program elsődleges célja, hogy a saját konyhákat ellássa alapanyaggal. A termék előállítása önkormányzatnál történik, a konyhákat pedig januártól a hivatal üzemelteti, tehát a konyhára történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kérdés, hogy milyen áron? Elvileg piaci áron kellene értékesíteni (kialakult rendszer, hogy 3 közeli piacon lévő átlagárral számolnak), a konyhák azonban a termékeket közbeszerzési áron veszik be, vagyis annál magasabb áron nem vásárolhat. Sokszor a piaci ár magasabb, mint a közbeszerzésben megállapított ár, alkalmazható-e a közbeszerzési ár, vagy ragaszkodni kellene a piaci árhoz, de ebben az esetben a konyha tér el a számára engedélyezett ártól? Előző évben a konyhákat az önkormányzat üzemeltette, így érvényesült az a cél, hogy a konyhák ingyen jussanak a megtermelt terményekhez. Jelen felállásban ez a cél nem működik, hiszen szerintünk nem lehet ingyenes átadás más intézménynek, hacsak nem térítés nélküli átadásként kezeljük, és megfizetjük utána az áfát, de a konyhának akkor is bevételeznie kell a terméket valamilyen áron, hogy az élelmiszeralapanyag-költség teljeskörűen megállapítható legyen.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: A 2016. évi kötelezettséggel terhelt maradvány elszámolása és annak felhasználása adott egységes rovatonként hogyan történik? Ha például 2016-ban indított közbeszerzés (előzetes árajánlat) alapján az előzetes kötelezettségvállalás K3 (500 E Ft) és K6 (1500 E Ft) rovatokon került lekötésre, de 2017-ben az adott kötelezettségvállalás rovatbontása 2016-ban nem volt pontos, és jelenleg K3 (100 E Ft) és K6 (2000 E Ft) lett. Módosíthatjuk 2017-ben (beszámoló leadását követően) a 2016-ban vállalt kötelezettség összegét a fentiek alapján, ha igen, melyik év terhére? A fentiek értelmében módosíthatjuk és átcsoportosíthatjuk az előirányzatot (maradvány terhére)? Milyen jogszabályi háttere van a fenti módosításnak (kötelezettségvállalás és előirányzat)?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?

Kérdés: Önkormányzatunk a háziorvosi feladatellátást vállalkozásba adta. A vállalkozó háziorvos által működtetett háziorvosi szolgálat működéséhez, az önkormányzat által nyújtott működési célú támogatást milyen COFOG-ra könyveljük? Településünkön a hétvégi ügyeleti ellátást egy másik megyébe tartozó egészségügyi szakellátó kft. látja el. Az elvégzett tevékenységről számlát állítanak ki. Milyen főkönyvre és milyen COFOG-ra könyveljük a kiadást?

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: "Ezen a rovaton kell elszámolni a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások – vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek". A különösen kitétel és a felsorolás alapján ezen a rovaton egy önkormányzat esetében elszámolhatók-e a közszolgáltatási szerződés alapján ellátott zöldterület-kezelési, temetőüzemeltetési stb. feladatok kiadásai, vagy azokat inkább a K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell kimutatni?

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor az önkormányzat feltételes közbeszerzést ír ki? Már beadtuk a fejlesztési pályázatunkat, a MÁK befogadta, de döntés még nincs. A költségvetésben még nem szerepel sem bevételi oldalon a támogatás, sem kiadási oldalon a beruházás. Kell-e az előzetes közbeszerzés előtt a költségvetésben szerepeltetni a projekteket, ha igen, a támogatási döntés előtt a projektek finanszírozásának szerepeltetése a költségvetésben hogyan helyes? Előzetes kötelezettségvállalásként nyilvántartásba kell-e venni? A Bevétel rovaton hogyan szabályos az előirányzat tervezése?