970 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés: Önkormányzatunk volt dolgozója egy nyugdíjas, három gyermeket nevelő anya. Megbízási szerződés alapján vállalt egy munkát, ahol a kifizetőtől a 2025. évre vonatkozó megbízási díját egy összegben, december hónapban kapta meg. Az éves megbízási díj teljes összegére érvényesíthető-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye?

Kérdés: A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Az Art. Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató által kiállításra kerülő ún. „M30-as nyomtatványt” a vonatkozó jogszabályok alapján kötelező-e ellátnia a munkáltatónak a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírásával, vagy elegendő a nyomtatványt kitöltve, pdf-formátumban a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírása nélkül?

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés: Két különböző tankerületi központnál állok részmunkaidős jogviszonyban (65% – 62,5%) és igénybe veszem a 60–65 évesekre vonatkozó csökkentett munkaidőt is. 40 éves munkaviszony során mindig legalább 100%-ban dolgoztam. Mindkét helyen jogosulttá válok a köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalomra? Melyik tankerületnek és milyen mértékű jutalmat kell fizetnie számomra? A Púétv. 105. §-ának (8)–(9) bekezdései esetleg kizárják, hogy mindkét munkáltató fizessen jutalmat, ezért csak a „főállású” (65%) munkahelynek kell kifizetnie azt?

Kérdés: Egyik dolgozónk 1993. 09. 01-től Magyarországon dolgozik óvodapedagógusként. Előtte 1985. 11. 12-től 1989. 02. 03-ig képesítés nélküli óvónő volt Lettországban, Rigában, a volt Szovjetunió területén. 1991. 12. 02-től 1993. 08. 01-ig pedig képesített óvónő volt. Ezeket az adatokat a külföldi munkakönyv hivatalos magyar fordítása tartalmazza. Az óvodapedagógus elmondása szerint 1985. 11. 12-től 1989. 02. 03-ig dajka volt. Ezen időszakok a dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalmára jogosító időbe beleszámítanak?