909 cikk rendezése:
1. cikk / 909 Menekültek szállásának étkezési támogatása
Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?
2. cikk / 909 Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony
Kérdés: A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is. Ha még a Kjt. hatálya alatt került kinevezésre az alkalmazott, és az idei évben jár le a határozott idő, de az újabb határozott idő (Púétv. hatálya alatt) csak a jövő évig tart, azzal lehet védekezni, hogy összességében a határozott jogviszony időtartama ugyan meghaladja a 3 évet, de a Púétv. hatálya alatt kinevezéssel létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak 1 év időtartamú?
3. cikk / 909 Háziorvosi munkaviszony után önkormányzati egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés: Vállalkozó háziorvosnál munkaszerződéssel dolgozó diplomás ápolót vesz át az önkormányzat egészségügyi szolgálati jogviszonyba, tekintettel arra, hogy a vállalkozó háziorvos a praxisjogát értékesítette, és az önkormányzat lesz a körzetre az egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó háziorvosnál az ápoló 6 év 3 hónap 16 napot dolgozott. Áthelyezéssel nem tudjuk átvenni, így a vállalkozó háziorvos megszünteti a jogviszonyát. Jár-e végkielégítés a dolgozónak a vállalkozó háziorvostól?
4. cikk / 909 Polgármester ki nem vett szabadságának megváltása
Kérdés: Települési önkormányzat polgármestere a 2024. évi októberi választáson ismételten polgármester lett. Technikailag a polgármesternek a munkaviszonya megszüntetésre került 2024. szeptember 30. nappal, és új kinevezése készült 2024. október 01. napjával. A korábbi ciklust (2019–2024) érintően a polgármesternek 177 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melynek kifizetése a munkaviszony megszűnésével egy-idejűleg lett volna aktuális. Sajnos a település anyagi helyzete nem tette lehetővé a munkaviszony megszüntetésekor a szabadság pénzbeli megváltását, ezért annak sem számfejtése, sem kifizetése nem történt meg. A képviselő-testület tárgyalta a polgármester szabadságmegváltását, és azt a döntést hozta, hogy amennyiben a település pénzügyi helyzete lehetővé teszi, de legkésőbb 2027. 09. 30-ig ki-fizeti a szabadságát. Helyes volt ez az eljárásrend? Mivel a szabadság pénzbeli megváltását a jogszabály alapján csak a munkaviszony megszűnésekor lehet eszközölni. Polgármester úr a napokban jelezte, hogy szeretné, ha végre kifizetésre kerülne a szabadság megváltása. Jogszerűen járunk el, ha azt most számfejtjük és kifizetjük részére?
5. cikk / 909 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
6. cikk / 909 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
7. cikk / 909 Határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbítása
Kérdés: Határozott idejű, 2025. 01. 01-től 2025. 05. 31-ig tartó jogviszony meghosszabbítását szeretnénk 2025. 12. 31-ig. Mi lenne ennek a módja: 1. munkaszerződés-módosítás, melyben csak a határozott idő 12. 31-ig történő hosszabbítása szerepel a szerződésben, vagy 2. új határozott idő 2025. 06. 01. – 2025. 12. 31-ig? Ezt azért nem szeretnénk, mert a szabadságokat nyáron vennék ki a dolgozók, és nem akarnánk 05. 31-ig kivetetni a dolgozókkal vagy pénzben megváltani. Mi a helyes megoldás?
8. cikk / 909 Elismerésként adományozott díjak
Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?
9. cikk / 909 Karbantartó besorolása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
10. cikk / 909 Társas vállalkozó adózása
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
