Találati lista:
111. cikk / 194 Szolgáltatás díjának kiszámlázása
Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
112. cikk / 194 Fantázianév a számlán
Kérdés: Óvodai konyhánk egyik beszállítója számláján a vállalkozás fantázianevét tünteti fel. Elfogadható-e a számla hiteles bizonylatként?
113. cikk / 194 Nyugta helyett számla
Kérdés: Amennyiben az adóalany nyugtát bocsátott ki, mert a vevő nem kért számlát, de később a vevő mégis kér számlát, meddig lehet teljesíteni a vevő kérését?
114. cikk / 194 Számlahelyesbítés
Kérdés: Egy rendszeresen vásárló vevőnknek utólag árengedményt adtunk. Tekintettel arra, hogy a vevőnk nem adóalany, az eredeti teljesítési időpontban nem kért számlát, így csupán nyugtát kapott. Lehet-e a nyugtát helyesbíteni, vagy a helyesbítés csak a számlára vonatkozik?
115. cikk / 194 Pénztárgép kötelező használata
Kérdés: Mikor kötelező a pénztárgép használata?
116. cikk / 194 Nyugta kibocsátása
Kérdés: Mikor kell nyugtát kibocsátani?
117. cikk / 194 Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása
Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
118. cikk / 194 Telefonköltség továbbszámlázása
Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
119. cikk / 194 Étkezési szolgáltatás bizonylatolása
Kérdés: A menzán a következő heti menüt előre kell megfizetni, a tárgyhét előtti hét péntekén. Ilyenkor minden esetben számlát kell kibocsátani, vagy elegendő a nyugta kibocsátása? Mi a helyzet, ha étkezési utalványt is elfogadunk?
120. cikk / 194 Közvetített szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet (Szt-vhr.) 9. mellékletében, a Számlakerettükörben, a 2. számlaosztályban mint kötelezően alkalmazandó főkönyvi számla szerepel a 232. Közvetített szolgáltatások számla. Kiknek, miért, mikor és hogyan kell használnia ezt a számlát?
