31 talált állásfoglalás a szemüveg kifejezésre

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.

Kérdés: Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: Főállású polgármester jogosult-e védőszemüveg-juttatásra? [Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet 1. § a) pontjában hivatkozott Mvt. 87. § 9. pontjában nem szereplő jogviszony.] Polgármesterünk az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése alapján választása szerint költségtérítésben részesül.

Kérdés: A köztisztviselő munkaköre indokolja, hogy a vonatkozó EüM rendelet alapján a munkáltató szemüveggel lássa el. Milyen összegben engedélyezhető a vásárlás, tekintettel az eltérő árfekvésű keretekre?

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?

Kérdés: Dolgozóink zöme a képernyő előtti munkavégzés miatt védőszemüveget kapott, ill. kapni fog. Ez egy védőeszköz, amit utcán, otthon nem viselnek. A 2004. évi Költségvetési tájékoztató szerint a szemüveg költségtérítésnek minősül, melyet a 02. űrlap 29. sorában kell a beszámolóban szerepeltetni. Véleményünk szerint ez védőeszköz, és semmi köze a költségtérítéshez. Kötelező-e a személyi juttatáson történő elszámolás?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül-e a 3/2002. EszCsM rendelettel módosított 50/1999. EüM rendelet alapján természetben juttatott éles látást biztosító szemüveg? Megállapodás alapján egy kft. végezte el a vizsgálatot, és készítette el a szükséges szemüvegeket a dolgozóknak. A munka ellenértékét az intézményünk nevére és címére szóló számla alapján egyenlítettük ki.

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet alapján a dolgozónak juttatott szemüveg (lencse és keret) védőeszköznek vagy munkaeszköznek minősül-e? Járulékvonzata van-e, jelentési kötelezettség van-e a TÁH felé? A juttatás összege behatárolható-e, kollektív szerződésben kell-e szabályozni, vagy helyi rendeletben?