1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Intézményünk 10 000 Ft értékben iskolakezdési támogatást nyújtott utalvány formájában az arra illetékes dolgozóinak. Kérdésünk, hogy milyen formában kell ezt a támogatást nyilvántartani, illetve hogy az APEH-nak milyen nyomtatványon kell jelenteni ezt az adómentes juttatást?

Kérdés: Intézményünk gyermekek részére havonta egyszer színházi előadást tart, mely előadásokra jegyeket árusítunk. Alkalmanként 3-4 db tiszteletjegyet is kiadunk térítés nélkül. Milyen adózási kötelezettségeket kell a tiszteletjeggyel kapcsolatban teljesíteni?

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.

Kérdés: Milyen jogi és formai lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha munkavállalója tanulmányi költségeit diákhitel felvételével fedezte, és hallgatói jogviszonyának megszűnése után a diákhitel törlesztésére szeretne "utólagos" munkáltatói támogatást adni járulék- és tb-mentesen?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 47. számában, az 1116. sz. kérdésre adott válaszukban hivatkoznak a Ktv. 49/B § (3) bek.-re, mely szerint a közigazgatási szerv vezetője a 4000, ill. 8000 Ft-os étkezési természetbeni juttatást a kétszeresére felemelheti. Kérdésem, hogy a kétszeresére felemelt juttatás is adómentesen adható-e, vagy a felemelt rész után járulékfizetési kötelezettség áll fent?

Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?

Kérdés: Intézetünk a helyi utazási bérletek 50%-át téríti meg a dolgozóknak a bérlet leadása ellenében, de sem a dolgozó, sem az intézet nevére számlát nem kérünk. A havibérlet teljes ára 3026 Ft. Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozóknak, választásuk szerint vagy étkezési utalvány formájában, vagy az intézetben étkezők térítési díjának csökkentése formájában. Kérdésünk, hogy ebben a formában az utazási bérlet térítése adómentes juttatás-e?

Kérdés: Belföldi kiküldetés esetében kell-e mellékelni az igénybe vett közlekedési eszközök (busz, HÉV, villamos) menetjegyeit az elszámoláshoz, s ezeket meddig kell őrizni?